Logo
Keresés
Keresés
Navigáció
Perek: 78 / 275
Garami Gyula pere
A per
A rögtönítélő eljárásban halálra ítélt Garami Gyula pere érdemben különbözik a statáriális perek többségétől. Őt ugyanis nem a rendőrség (vagy a karhatalom) vette őrizetbe azt követően, hogy lakásán vagy másutt az általa elrejtett fegyver(eke)t megtalálták, hanem napokkal a fegyverek megtalálása előtt a politikai rendőrség néven újjászervezett államvédelem. Azzal vádolták, hogy egy tízfős fegyveres csoport vezetőjeként a VIII. kerületben, a Baross utca környékén részt vett államvédelmisek meggyilkolásában, vagyis a fegyveres harcban. Úgy tűnik azonban, hogy 1957. március első felében, a tömeges letartóztatások idején, amikor Garamit is őrizetbe vették, a politikai rendőrségnek nem volt lehetősége (vagy szándéka) ellene nagy „ellenforradalmi” pert konstruálni. Miután a március 11-én megtartott második házkutatás során egy géppisztolyt, egy puskát, illetve azokhoz tartozó nagyobb mennyiségű lőszert találtak a lakásán, az eljárást statáriális útra terelték, átadva a Budapesti Katonai Ügyészségnek. Fennmaradt vallomásai szerint Garami a forradalom első napjától kezdve jelen volt számos fontos fegyveres és fegyvertelen cselekménynél, noha saját magára sohasem hivatkozott aktív szereplőként. Október 24-ére virradó éjszaka a Rákóczi téren (a rádió elleni harc külső övezetében) csatlakozott a felkelőkhöz, akikkel a Szikra Nyomda előtt követelte az egyetemisták által megfogalmazott pontok megjelentetését, majd még reggel előtt a Boráros térre ment, amely a Budapestre benyomuló szovjet csapatok elleni fegyveres harc egyik első helyszíne volt. Rendőrségi vallomása szerint jelen volt a katonai elhárítás laktanyájának megtámadásánál, a nagykörúton Tóth Ferenc államvédelmi százados meglincselésénél és – vallomása szerint aznap, vagyis október 31-én – járt a Köztársaság téren is. November 4-én kérésére kapott egy puskát hozzá való lőszerekkel a Práter utcai iskolában, hogy részt vegyen a szovjet csapatok elleni küzdelemben, és ugyan vallomása szerint mégsem kapcsolódott be a harcba, de a puskát hazavitte és elrejtette. Valamikor novemberben átvette egy felkelő géppisztolyát, amelyet az nem mert eldobni. A halálos ítélet kihirdetése után az enyhítő körülmények (fiatal kora, büntetlen előélete és hogy két kiskorú gyermek ellátásáról kellett gondoskodnia) miatt a bíróság tagjaiból alakult kegyelmi tanács javasolta kegyelmi kérvényének az Elnöki Tanács elé terjesztését. Ítéletét az államfői testület 1957. április 9-én kegyelemből tizenöt évi börtönbüntetésre változtatta.
1957.
03. 09.
— 1957.
03. 11.
Vizsgálati szakasz
Gyanúsított
Főkihallgató
Nyomozó szerv
Garami Gyula
Nyomozati
cselekmények
Fazekas István rny. hadnagy
Belügyminisztérium
1957.
03. 14.
Ügyészségi szakasz
Gyanúsított
Ügyész
Ügyészség
Garami Gyula
Intézkedések
Zámbó Gyula őrnagy
Budapesti Helyőrségi Katonai Ügyészség
Vádiratban
foglalt vád
1957.
03. 14.
Bírósági szakasz
Egyfokú eljárás
1957. 03. 14.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
B.2132/1957
Budapesti Helyőrség Katonai Bírósága mint rögtönítélő bíróság
nyilvános
Budapest
1957.03.14.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
I.
Garami Gyula
Odler János hb. főhadnagy
tanácsvezető bíró
Jánosi-Sebők József százados
Farkas Benő őrnagy
katonai ülnök
Kiszel Sándor százados
katonai ülnök
Ítélet
Száma: B.2132/1957/12
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1957. 03. 14.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
I.
Garami Gyula
halál
nem
ítéletben foglalt
igen
Kegyelmi tanácskozás
Elítélt
A bírói tanácsból alakult kegyelmi tanács
Garami Gyula
kegyelmi kérvényét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához felterjesztette
Kegyelmi kérvény
Elítélt
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
Garami Gyula
büntetését kegyelemből 15 év börtönre változtatta