A Turi Mihály és társai elleni ügy a második olyan, halálos ítéleteket hozó per volt, amely a kiskunmajsai begyűjtési megbízott, Neményi József október 27-i meglincselését volt hivatva megbosszulni. Az 1957-ben megrendezett Patyi István és társai per három vádlottját is halálra ítélték, az ítéleteket végrehajtották. A Turi Mihály és társai perben azokat a vádlottakat ítélték halálra, akiknek felelőssége már a korábbi eljárásban felmerült, de a forradalom leverése után Nyugatra menekültek, és 1957-ben, távollétükben nem emelt ellenük vádat az ügyészség. Mivel a bíróság Turi szerepét a gyilkosságban az övékéhez képest kevésbé súlyosnak látta, ezért ő életfogytiglani börtönbüntetést kapott.
Turi Mihályt 1950-ben az akkor az ÁVH alá tartozó határőrséghez hívták be sorkatonai szolgálatra. Leszerelése után apja kilencholdas gazdaságában dolgozott. A forradalom kitörésekor szülőfaluja, Kömpöc DISZ-titkára, az MDP tagjelöltje volt. Október 27-én csikót venni ment a kiskunmajsai vásárba, így került bele a Neményi József megölésével végződő eseményekbe, vagy csupán az amiatt indított perbe. Turi ugyanis nemcsak azt tagadta, hogy részt vett a funkcionárius agyonverésében, hanem azt is, hogy egyáltalán ott lett volna akkor. Saját története szerint a csikó megvásárlása után hazaindult, több személyt is megnevezett, akikkel útközben találkozott, és szerinte már Kömpöcön volt, amikor Neményit megölték. A tanúk azonban nem erősítették meg a védekezését, miközben többen vallották, hogy látták a Neményit a tanácsházára kísérők, majd az ütlegelők között.
Kömpöcön a járási tanács utasítására a községi tanács intézte a nemzeti bizottság megalakítását, ők jelölték annak élére Turi Mihályt, akit tisztségében megerősített a templom előtti téren tartott nagygyűlés. A tanács végrehajtó bizottsága helyére lépett nemzeti bizottság érvénytelenítette az 1956-os tagosításokat. November 3-án felállította a nemzetőrséget, annak számára kisajátította a pártházat. A forradalmi testület egy ideig tovább működött a tanács visszatérése után is.
Turit már 1957. februárban őrizetbe vették a gyilkosság miatt, de miután nem tudták a vádat bizonyítani, kimaradt az első perből, és Tökölre internálták. Hosszas pótnyomozás után 1958. áprilisban sikerült a vádak igazolására többé-kevésbé alkalmas anyagot összeállítani ellene.
Egy évvel a jogerős ítélet után a rendőrség Jászladányban megtalálta a távollétében halálra ítélt Klucsó Ferencet, aki azonban kihallgatásán tagadta a gyanúsítást. Arra hivatkozott, hogy nem azonos a lincselésben részt vett Klucsó Ferenccel, és miután ezt tanúk is igazolták, a bíróság felmentette. A megyei bíróság új eljárást folytatott a továbbra is „szökésben” lévő másik Klucsó Ferenc ügyében, akit ezúttal ugyanazon vádak alapján életfogytiglani börtönre ítéltek. |