Logo
Keresés
Keresés
Navigáció
Vádlottak: 625 / 1734
Jókuti Kálmán
Életrajz
1914. 08. 02. Kömlőd
Foglalkozása a peres iratok szerint: műszaki vezető
Mazalin György és társai pere
A per
A Mazalin György és tizenhat társa elleni per vádlottjainak többsége tatabányai bányász volt. A forradalom leverése után a szénbányászat újraindítása nélkül lehetetlen volt az ipari termelés beindítása, ezért november 30-án Apró Antal kíséretében Kádár János személyesen próbálta rávenni a bányák munkástanácsait a munka felvételére, kevés sikerrel. Mazalin György személyén keresztül a per a tatabányai forradalom két különböző fejezetét kapcsolta össze. Mazalin aktív szerepet játszott a városi munkás- és katonatanács megalakításához vezető tüntetésekben, és tagja lett a tanács elnökségének. Feladata az üzemi munkástanácsok alakításának segítése, a velük való kapcsolattartás volt. Az elnökség tagjaként és annak megbízásából járt Győrben, és felszólalt a Dunántúli Nemzeti Tanács november 2-i ülésén, ahol elhatározták a munka felvételét. Ez alapján Tatabánya is a sztrájk felfüggesztése mellett döntött, de a szovjet csapatok november 4-i támadása miatt az mégis folytatódott. A város szovjet megszállását követően a munkás- és katonatanács beszüntette tevékenységét, a bányák munkástanácsai váltak az ellenállás központjaivá. Kezükben két nagyon erős fegyver volt: a sztrájk és az MSZMP üzemi szervezésének tiltása. Az ítéletbe emelt tényállás szerint november közepén Mazalin és társai fegyveres szervezetet hoztak létre a kádárista konszolidáció akadályozása érdekében. Alapos kutatás nélkül nem lehet megállapítani, hogy ennek a bírósági történetnek mennyi valós alapja volt. Az állítólagos szervezkedés fő célja a munka felvételének akadályozása volt, akár szabotázsakciók árán. Ezt azonban valószerűtlennek mutatja, hogy a bányászok annyira elszántak voltak a sztrájk folytatására, hogy saját munkástanácsuk munkafelvételre szóló utasításait sem hajtották végre, tehát fölösleges lett volna őket kényszeríteni a sztrájkra. A kiterjedt fegyveres szervezkedést pedig cáfolja, hogy a rendőrség alig talált fegyvert a „szervezkedés” tagjainál (összesen három géppisztolyt és három pisztolyt a tizenhét vádlottnál), akik közül senki nem vett részt a decemberi tatabányai fegyveres harcokban. A koholt szervezkedési per koncepciójának kidolgozása során a politikai rendőrség eredményesen kényszerítette együttműködésre a december 8-án őrizetbe vett, majd 13-án szabadlábra helyezett Mazalin Györgyöt. Megtörését segítette súlyos betegsége, és hogy azokban a napokban fegyveres összecsapások zajlottak a városban. Az ő révén sikerült felgöngyölíteni az állítólagos szervezkedést, ami aligha volt több ismerősök alkalmi találkozásainál. A győri népbíróság előtt konspirációs okokból Mazalin nem fedte fel kollaborálását, így szervezkedés vezetése címén halálra ítélték. Miután másodfokon ügyét elkülönítették társaiétól, fény derült valós szerepére (az 1945-ös népbíróságok egyik ismert tanácselnöke, Major Ákos volt a védője). Ítéletét, a cselekmény jogi minősítését is megváltoztatva, három év börtönbüntetésre enyhítették.
1957.
03. 28.
Vizsgálati szakasz
Gyanúsított
Főkihallgató
Nyomozó szerv
1957.
09. 14.
Ügyészségi szakasz
Gyanúsított
Ügyész
Ügyészség
Jókuti Kálmán
Intézkedések
Mátai Tibor
Győr-Sopron Megyei Ügyészség
Vádiratban
foglalt vád
Társak
1957.
10. 28.
— 1957.
11. 21.
Bírósági szakasz
Elsőfokú eljárás
1957. 10. 28. — 1957. 11. 21.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
B.0027/1957
Győri Megyei Bíróság népbírósági tanácsa
zárt
Győr
1957.10.28. , 10.29. , 10.30. , 10.31. , 11.01. , 11.02. , 11.05. , 11.06. , 11.07. , 11.08. , 11.09. , 11.11. , 11.12. , 11.14. , 11.15. , 11.21.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
XII.
Jókuti Kálmán
Fazekas Ferenc
tanácsvezető bíró
Mátai Tibor
Társak
Lovas József
népbíró
Petz László
népbíró
Ítélet
Száma: B.0027/1957/16
Kihirdetés helye: Győr
Időpontja: 1957. 11. 21.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
XII.
Jókuti Kálmán
8 hónap börtön
részleges vagyonelkobzás
ítéletben foglalt
igen
Társak
Másodfokú eljárás
1958. 09. 23. — 1958. 11. 13.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
Nbf.I.5198/1958
Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa
zárt
Budapest
1958.09.23. , 09.26. , 11.13.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
Társak
dr. Antal Pál
tanácsvezető bíró
dr. Imrefi László
Maróti Károly
népbíró
Varga István
népbíró
Németh Ferenc
népbíró
Schnierer Ferenc
népbíró
Ítélet
Száma: Nbf.I.
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1958. 11. 13.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
Társak
Másodfokú eljárás
1958. 12. 09. — 1958. 12. 30.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
Nbf.64/1958
Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa
zárt
Budapest
1958.12.09. , 12.30.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
Társak
dr. Antal Pál
tanácsvezető bíró
dr. Imrefi László
Maróti Károly
népbíró
Varga István
népbíró
Németh Ferenc
népbíró
Schnierer Ferenc
népbíró
Ítélet
Száma: Nbf.64/1958/2
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1958. 12. 30.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
Társak