Az elemi iskola hat osztályának elvégzése után a fővárosba került, ahol az aranyműves szakmát tanulta ki. Az első világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. 1918 őszén századbizalmi és katonatanácsi tag lett. Novemberben – nem sokkal annak megalakulása után – belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A Tanácsköztársaság alatt ezredparancsnoki beosztásban szolgált, illetve bekerült a IX. kerületi munkás- és katonatanácsba. 1919. augusztus után egy ideig illegalitásban élt. 1920–1923 között internálták. Szabadulása után sikerült kapcsolatot találnia a kommunista párthoz, amelynek utasítására a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja lett. Angyalföldön a párton belüli ellenzékhez tartozott, majd a Magyarországi Szocialista Munkáspárt 1925-ös megalakulása után ott tevékenykedett az Előre címet viselő pártlap felelős szerkesztőjeként, emiatt kilenc hónapra toloncházba zárták. Politikai munkáját kultúregyesületekben folytatta, kapcsolatba került József Attilával is. Egy ideig az illegális párt Központi Bizottságának organizációs titkára volt, majd agitációs és propagandamunkát végzett 1933-ig. Később a szakszervezeti ellenzék egyik vezetőjeként szemináriumok, sztrájkok szervezésében működött közre. 1936-ban letartóztatták; két évet töltött börtönben. Szabadulása után röviddel, 1939-ben ismét lefogták; internálótáborok, fegyházak, majd a bergen-belseni koncentrációs tábor rabja volt 1945-ig. Hazatérése után beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1945–1947 között a pártközpont Oktatási Osztályán dolgozott instruktorként, majd a Magyar–Szovjet Olajipari Részvénytársaság pártszervezetének lett titkára. 1948-ban a Kinevezési és Alkalmazási Bizottság oktatási referenseként dolgozott, majd 1949-től a Szakszervezetek Rákosi Mátyás Központi Iskolája élén állt. 1955-ben vonult nyugdíjba; ekkor megtették a Nemesfémipari Dolgozók Szakszervezete elnökének. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. január 29-én megválasztotta ülnöknek a Fővárosi Bíróságra, gyorsított eljárásban tárgyalandó büntetőügyekhez.

Kitüntetések: Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata (1946) Szocialista Munkáért Érdemérem (1951) Vörös Zászló Érdemrend (1954)

Források: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 10. sz. határozata, 1957. január 29. (kivonat). In A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei V. kötet, 1956. november 14. – 1957. június 26. Szerkesztette és a jegyzeteket írta: Baráth Magdolna, Feitl István, Némethné Vágyi Karola, Ripp Zoltán. Budapest, Napvilág, 1998. 504. Az 1944. évi december hó 21-re Debrecenbe összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. december 21.–1945. november 29. Főszerkesztő: Vida István. Szerkesztette: Kiss József – Somlyai Magda. Magyar Országgyűlés, Budapest, 1994. 406–407.