1895. 08. 09. Bölcske — 1960. 02. 07. Budapest
Anyja neve: Magyar Julianna
Apja neve: Keresztes József
Szegényparaszti családból származott, az elemi iskola ötödik osztályának elvégzése után hentes és mészáros szakmát tanult. 1915-ben hívták be katonai szolgálatra, majd az orosz frontra került. 1916-ban hadifogságba esett. 1918-ban az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt tagja és a Vörös Hadsereg katonája lett (a pártból 1922-ben kizárták).
1925-ben hazatért, de betegsége miatt nem tudott munkát vállalni. 1927-ben helyezkedett el a BSZKRT-nél kalauzként, majd kocsivezetőként. 1928-ben csatlakozott munkahelyén az illegális kommunista mozgalomhoz, amelynek hamarosan szervezője is lett. 1934-ben politikai tevékenysége miatt letartóztatták; a vizsgálati fogság után szabadlábra helyezték ugyan, de elbocsátották állásából. Alkalmi munkákból élt, emellett az angyalföldi kerületi pártbizottság tagja, majd titkára lett (egyes források szerint hozzá tartozott a Vörös Segély-mozgalom Országos Bizottsága is).
1936-ban ismét letartóztatták, és hét évi szabadságvesztésre ítélték, amit a szegedi Csillagbörtönben töltött ki. 1943-ban Székesfehérvárott tudott elhelyezkedni pincérként. 1944. októberben itt fogták le; a komáromi Csillagerődben raboskodott, majd a dachaui koncentrációs táborba deportálták.
1945. augusztusi hazatérése után ismét a BSZKRT-nél helyezkedett el, egy ideig kádervezető, majd üzemi párttitkár volt. 1948-ban átigazolták a Magyar Dolgozók Pártjába. 1949 közepén diplomáciai pályára került, július 8-ától a belgrádi, december 21-étől a szófiai magyar követség élén állt. Beosztásából „politikai hibák” miatt 1950. decemberben leváltották.
Ekkor (alezredesi rangban) a Márianosztrai Országos Büntető Intézet parancsnoka lett; 1956 elején vonult nyugalomba ezredesként. „Az októberi forradalom [sic!] idején lakásán a felkelők megtámadták és leütötték – kórházba került, utána nem tért vissza a lakására és így megmenekült.” Átigazolták a Magyar Szocialista Munkáspártba; a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. április 8-án pedig megválasztotta népbírónak a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsához.
Kitüntetések:
Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1948)
Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1952)
Vörös Csillag Érdemrend (1955)
Források: Az MDP KV Titkársága 1950. december 28-i ülésének jegyzőkönyve. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára M-KS 276. fond 54/124. őrzési egység. Online:
https://www.eleveltar.hu/web/guest/bongeszo?ref=TypeDeliverableUnit_4c66cc97-11ae-4bd6-95b8-e834c80889fc&tenant=MNL A letöltés ideje: 2018. június 7.
Az MDP Politikai Bizottsága 1955. július 28-i ülésének jegyzőkönyve. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára M-KS 276. fond 53/242. őrzési egység. Online:
https://www.eleveltar.hu/web/guest/bongeszo?ref=TypeDeliverableUnit_fc57dabe-cd07-4f56-9998-1d5e34bee63c&tenant=MNL A letöltés ideje: 2018. június 7.
Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. április 6-i röpszavazásának jegyzőkönyve. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára M-KS 288. fond 8/15. őrzési egység.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 32. sz. határozata, 1957. április 8. (kivonat) In A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei, V. kötet, 1956. november 14.–1957. június 26. Szerkesztette és a jegyzeteket írta: Baráth Magdolna, Feitl István, Némethné Vágyi Karola, Ripp Zoltán. Budapest, Napvilág, 1998. 506.
Botos János: Életútja példa a helytállásra. Kilencven éve született Keresztes Sándor. Népszabadság, 1985. augusztus 9.