Apja asztalosmester és gazdálkodó volt. 1918 és 1922 között szülőfalujában négy elemit végzett, majd 1926-ig Gyömrőn négy polgárit. Ezt követően asztalosinas lett, 1931-ben szabadult fel segédként. 1926-ban szociáldemokrata ifjúmunkásként kapcsolódott be a munkásmozgalomba, 1944-ig a szociáldemokrata párt, 1945-től a Magyar Kommunista Párt, illetve utódpártjainak tagja volt. 1933–1934-ben Gyömrőn, 1935 és 1941 között több budapesti mester mellett, 1941. október 13. és 1944 októbere között pedig a Kozmoportnál dolgozott asztalossegédként. 1942. augusztus 1. és október 1. között Piliscsabán rohamutász képzést kapott, ám mivel munkahelye hadiüzem volt, hosszabb szolgálatra nem hívták be. A második világháború után a maglódi tanács és az 1945 márciusában megalapított kommunista pártszervezet vezetőségi tagja lett. „Tevékenyen részt vettem a fasiszták összeszedésében és radikális felszámolásában” – áll dátum nélküli, de már alezredesként aláírt önéletrajzában. 1947-ig a földosztáskor kapott földjén gazdálkodott. 1947. júliustól Cegléden dolgozott asztalossegédként, 1949 áprilisától a Ceglédi Magasépítő Vállalatnál rajzolóként. 1949. augusztus 1-jén lépett a honvédség kötelékébe, a Petőfi Politikai Tiszti Iskola elvégzését követően, 1950. április 1-jén főhadnaggyá avatták, s Tarnaszentmárián egy önálló zászlóalj politikai tisztje lett. 1950. november 1-től 1951. június 6-ig pártépítő instruktorként szolgált a Vasvári Pál Repülő Szakkiképző Tiszti Iskolán, majd 1952. június 6-ig Pápán a 91. lövészezrednél volt zászlóalj politikai tiszt, közben 1952. április 4-én századossá léptették elő. 1952. október 21-ig a veszprémi 75. lövészezrednél, majd 1953. november 17-ig a nagykanizsai 29. lövészezrednél szolgált ezred politikai tisztként. 1953. november 1. és 1956. október 15. között a elvégezte a Sztálinról (1956. márciustól Petőfiről) elnevezett katonai politikai akadémiát. 1956. október 10-én őrnagyi rendfokozatot kapott. Az 1956-os forradalom idején, október 23. és 31. között Balatonkenesén üdült, november 1-től 11-ig pedig lakásán tartózkodott. 1961-es önéletrajza szerint: „November 11-én jelentkeztem a Budai Tiszti Karhatalmi Ezrednél, ahol sz[akasz]p[arancsno]k lettem. Az én körzetem volt a II. kerület Moszkva tér, Mártírok útja, Margit híd, Rózsadomb. Innen a statáriális bíróságra kerültem mint első állandó ülnök. A többi ülnököt is én választottam ki. A karhatalomba[n] (Mátyás laktanya) tiszti karhatalmi század pol[itikai] helyettes voltam...” 1957. április 30-tól az I. Forradalmi Karhatalmi Ezredben volt század politikai helyettes. 1957. november 22-én a parancsnok politikai helyetteseként a Tolna megyei kiegészítő parancsnokságra helyezték át. 1959. november 1-től a Honvédelmi Minisztérium Politikai Csoportfőnöksége filmkölcsönző és kulturális anyagraktárának parancsnoka volt, 1962. novembertől alezredesi rendfokozatban. „Nem megfelelő minősítése alapján” 1966. július 31-i hatállyal idő előtt nyugállományba helyezték.

Kitüntetések: Szolgálati Érdemérem ezüst fokozata (1957) Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957) Szolgálati Érdemérem (10 év után, 1960) Szolgálati Érdemérem 15 év szolgálat után (1965) Szocialista Hazáért Érdemrend (1967).

Források: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattár 61696.