1929. 08. 11. Budapest — 2015. 10. 03. Budapest
Anyja neve: Zachár Etelka
Apja neve: Kuhnyár János
1945. május 7-én kezdett textilgyári munkásként dolgozni a Fischer Stern-féle szövőgyárban. Később technikusként folytatta munkáját a Mechanika Szövőgyárban egészen 1953 májusáig.
1953 májusa és 1954 szeptembere között elvégezte a Bírói és Ügyészi Akadémiát, és már a végzését követő napon (1954. szeptember 18.) a Miskolci Járásbíróságnál kezdett dolgozni. 1955. július 27-étől a Szerencsi Járásbíróság elnöke lett, majd 1956. február 18-ától már a Miskolci Megyei Bíróságon tanácsvezetőként elsőfokú ügyekben ítélkezett.
1959. január 31-én kelt minősítése szerint „derekasan helyállott az ellenforradalmi ügyekben”. Erre ő 1964. május 16-án írott önéletrajzában így emlékezett vissza: „Miskolcon ért az ellenforradalom, melynek leverését követően gyorsított, majd népbírósági tanácsvezetési megbízást kaptam. 1956. év decemberétől a népbírósági tanácsok megszűnéséig három megyében tárgyaltam az ellenforradalmi ügyeket (Heves – Borsod – Szabolcs). Munkám értékeléseként miniszteri jutalmakban, dicséretben és 1958-ban kormánykitüntetésben részesültem.”
A jogi egyetemet levelező tagozaton végezte el 1959. december 19-én. A népbíróságok megszüntetése után megyei fellebbviteli ügyeket tárgyalt. 1960. szeptember 1-je és 1961. július 1-je között a Miskolci Megyei Bíróság megbízott elnöke volt arra az időre, amíg az elnök egyéves pártiskolai tanulmányait folytatta. 1961. december 29-én a Szolnoki Megyei Bíróság vezetőjévé nevezték ki, ahol több mint egy évtizeden át működött. 1972. július 1-jén a Legfelsőbb Bíróság bírájává választották, először tanácselnök-helyettesként, majd 1977. február 1-jétől tanácselnökként tevékenykedett. 1990. szeptember 1-jével nyugállományba vonult.
Források: Kúria Személyzeti, Munkaügyi és Oktatási Osztálya iratai 1974. El. III. A. 127. dr. Kuhnyár László
Zinner Tibor: Utak és tévutak a XX. századi magyar felsőbíráskodás káderpolitikájában ‘56 után. In Bódiné dr. Beliznai Kinga (szerk.): A Kúria és elnökei III. Budapest, HVG–ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2015. 180., 222–223.