Rendfokozatok: százados 1949. február 1. őrnagy 1949. május 1. alezredes 1952. április 4. ezredes 1955. november 7. vezérőrnagy 1958. április 4.

Beosztások: Honvédelmi Minisztérium (HM) Politikai Főcsoportfőnökség, pártszervezési referens 1949. január 15.–1949. május 1. Személyi tartalék 1949. május 1.–1954. április 2. HM Politikai Főcsoportfőnökség, felügyeleti osztályvezető 1954. április 2.–1956. október 1. 4. hadsereg, haditanács tag 1956. október 1.–1961. augusztus 31. HM Politikai Csoportfőnökség, csoportfőnök 1958. február 10.–1961. augusztus 31.

Apja géplakatossegéd volt. Az elemi és a polgári iskolát 1924 és 1931 között Budapesten járta ki. 1931-ben borbélytanonc lett, segédlevele megszerzését követően, 1935 és 1939 között egy Orczy úti fodrászatban dolgozott. Katonai szolgálatát 1939-től 1943-ig az 1. gépkocsizó lövészdandárnál, majd 1944-ben az 51. légvédelmi tüzérosztálynál töltötte, közben 1943–1944-ben a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) Rt.-nél volt segéd-, illetve betanított munkás. A háború után visszakerült a MÁVAG-hoz. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, hathetes pártiskolára küldték, amely után pártszervező és munkaverseny-propagandista beosztásban tevékenykedett. 1948 novemberétől a Magyar Dolgozók Pártja Nagybudapesti Bizottsága Szervezési Osztálya Katonai Alosztályán dolgozott instruktorként. 1949. januárban felvették a honvédség hivatásos állományába, a Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportfőnökségén lett pártszervezési referens. 1949. február 1-jén századosi rendokozatot kapott, 1949. május 1-jével őrnaggyá léptették elő. Ezzel egyidejűleg az I. kerületi hadkiegészítési parancsnokságnál személyi tartalékállományba helyezték, majd tartósan „különleges tanfolyamra” vezényelték: 1950 és 1954 között a moszkvai Lenin Katonai Politikai Akadémia hallgatója volt. 1952. április 4-én alezredessé lépett elő. Moszkvából visszatérve 1954. áprilistól a HM Politikai Főcsoportfőnökség Felügyeleti Osztályának vezetőjévé tették meg. 1955. novemberben megkapta az ezredesi rendfokozatot. 1956. október 1-jétől a 4. hadsereg haditanácsának tagja volt. A forradalom után a néphadsereg pártbizottságának titkára és a HM Katonai Tanácsának tagja lett. A kádári megtorlásból a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma különtanácsának ülnökeként vette ki a részét. 1958. április 4-ével vezérőrnaggyá és a HM Politikai Csoportfőnökségének vezetőjévé nevezték ki. A néphadsereg 1961-es átszervezésével összefüggésben eszközölt személyi változások következtében Csémi Károly vezérőrnagy hadseregparancsnoki kinevezése körül kialakult nézeteltérések vezettek a Laáb Antal alezredes-féle „összeesküvéshez”, amelynek főszervezőjeként a vizsgálat Dapsit nevezte meg. Az események következményeként 1961. augusztus 31-től tartalékállományba helyezték. 1961. november 1-től a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapest VIII. kerületi Bizottságának első titkára, majd 1969. január 15-től 1975. évi nyugdíjazásáig a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgató-helyettese volt, emellett 1958 és 1971 között három cikluson keresztül országgyűlési képviselőként is tevékenykedett.

Kitüntetések: Erdélyi Emlékérem (1940) Délvidéki Emlékérem (1941) Tűzkereszt (n. a.) 48-as Díszérem (1948) Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1954) Árvízvédelmi Emlékérem (1954) Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1955) Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957) Munka Vörös Zászló érdemrendje (n. a.).

Fő művei: A tartalékos tisztek körében végzendő politikai munkáról. Politikai Értesítő, 1955. 3. sz. Néphadseregünk ébren őrködik hazánk biztonságán. Politikai Értesítő, 1955. 4. sz. Pártszervezeteink a harckészültség fokozásáért, megszilárdításáért. Politikai Értesítő, 1955. 6. sz. Egy harcászati bemutató gyakorlat főbb tapasztalatai. Politikai Értesítő, 1955. 7. sz. Népgazdaságunk második ötéves tervének irányelveiről. Katonai Szemle, 1956. 6. sz. Erősítsük pártszervezeteinket, javítsuk tovább munkájukat. Honvédségi Pártmunkás, 1958. 1. sz. Hiányosságok, melyekből tanulnunk kell. Honvédségi Pártmunkás, 1958. 3. sz. A pártpolitikai munka fő feladatai a nyári kiképzés időszakában. Honvédségi Pártmunkás, 1958. 6. sz. Erősítsük a csehszlovák–magyar barátságot. Honvédségi Szemle, 1960. 12. sz.

Források: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattár 32592. Rainer M. János: Ki van ellenünk? Kis magyar katonai puccskísérlet, 1961. (Részletek) http://www.rev.hu/rev/html/hu/ugynok/munka/kispuccs.html Csendes László–Gellért Tibor: AZ MN vezető állománya. Hadtörténelmi Levéltár Magyar Néphadsereg Különgyűjtemény C 213. Csendes László–Gellért Tibor: Kronológia a honvédség történetéből 1945–1990. HVK Tudományos Munkaszervezési Osztály, Budapest, 1993.