1919. 08. 06. Erzsébetfalva — 1989. 01. 28. Budapest
Anyja neve: Vizi Erzsébet
A Hubert és Sigmund Acél- és Fémárugyárban dolgozott (1937. január 6.–1949. november 1.), majd az Igazságügyminisztériumban helyezkedett el (1949. november 4-étől), ahol előbb személyzeti osztályvezető, 1952-től pedig a Személyzeti Főosztály vezetője lett. 1953. március 12-én törvénytelenül elbocsájtották állásásból, ezért az Építésügyi Minisztérium Építőanyag-ellátó és Értékesítő Vállalatához került, ahol minőségellenőrként dolgozott. Munkája mellett végezte el a jogi egyetemet, oklevelét 1957 tavaszán szerezte meg.
1957. március 16-tól a Fővárosi Bíróság bírája lett, és annak ellenére megkezdhette ítélkezői munkáját, hogy diplomájának kelte 1957. április 20-a volt. A Legfelsőbb Bíróságon jelentkező bíróhiány miatt berendelték oda, ahol 1957. szeptember 21-én kezdte működését. Kinevezett legfelsőbb bírósági bíróként 1959. február 20-ától dolgozott a legfőbb bírói testületnél. 1962. szeptember 21-én tanácsvezetővé nevezték ki. Saját kérelmére korengedménnyel vonult nyugállományba 1976. december 30-ával.
Források: Kúria Személyzeti, Munkaügyi és Oktatási Osztálya iratai 1974. El. III. A. 75. dr. Gaál József
Zinner Tibor: Utak és tévutak a XX. századi magyar felsőbíráskodás káderpolitikájában ‘56 után. In Bódiné Dr. Beliznai Kinga: A Kúria és elnökei III. HVG–ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2015. 220–221.