Apja eredeti foglalkozása hentessegéd, a második világháború után telefonközpont-kezelőként dolgozott, anyja utcai árus volt. 1931–1934-ben négy elemit, majd 1935–1939-ben, négy gimnáziumot végzett. Mivel nem tanulhatott tovább, 1939-ben Fehér Oszkár budapesti Andrássy úti kesztyűkészítő műhelyében lett tanonc, segédlevele megszerzését követően 1942-től Neufeld Andor üzemében dolgozott. 1944 tavaszán előbb Kistarcsára internálták, majd Auschwitzba, utóbb a wüstegiersdorfi és a dörnhaui koncentrációs táborba deportálták. A tábort a szovjet hadsereg 1945. május 9-én szabadította fel, kéthavi kórházi ápolás után, 1945. július 14-én tért vissza Magyarországra, 1945 szeptemberében belépett a Magyar Kommunista Pártba. Rövid ideig szakmájában dolgozott, 1945 decemberében a Szakszervezeti Tanács ajánlására a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságára került nyomozónak. 1945–1947-ben elvégezte a budapesti egyetemen szervezett kétéves „munkástanfolyamot” (közigazgatási tanfolyamot), s 1947 őszén megkezdhette tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán. 1948 őszén a szabadsághegyi pártiskola előadója, majd a nagy-budapesti pártbizottság peremközségi titkára lett. 1949. májusban nevelőtiszti tanfolyamra küldték, 1949. szeptember és 1950. augusztus között elvégezte a Büntetőbírói és Ügyészi Akadémiát, 1950. szeptember–októberben a hathetes tartalékos hadbírói tanfolyamot is. Az ELTE-n a jogi tanulmányait 1952. januárban fejezte be. 1950. november 1-jétől a szegedi katonai ügyészség volt katonai ügyész rendőr századosi rendfokozatban. 1953. szeptember 23-ától a Legfőbb Ügyészség különleges ügyek osztályán beosztott ügyészként, 1954. június 2-ától önálló csoportvezető ügyészként dolgozott. 1955. augusztus 16-ával kinevezték bírónak a Legfelsőbb Bíróságra. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a bíróságon megalakult forradalmi bizottmány eltávolította hivatalából. 1956. november 4-i szovjet intervenció után újra elfoglalta beosztását, s még novemberben belépett az MSZMP-be, majd megalakulásakor a munkásőrségbe. 1957. augusztus 10-től őrnagyi rendfokozatban a Budapesti Katonai Bíróság elnökhelyettese volt. 1958. június 1-jével áthelyezték az Igazságügyminisztérium Katonai Főosztályra, ahol 1962 novemberéig felügyeleti vezetőként, 1963 májusától megbízott, 1964. április 1-jétől kinevezett főosztályvezetőként dolgozott (1963. áprilisban alezredesi, 1964. áprilisban ezredesi rendfokozatot kapott). 1973-ban az MSZMP KB Politikai Főiskoláján három hónapos vezető-továbbképző tanfolyamot végzett. Tagja volt a bírói-ügyészi szakvizsga bizottságnak, a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán speciális kollégiumokat vezetett. 1980. december 1-jével vonult nyugállományba.

Kitüntetések: Közbiztonsági Érem bronz fokozata (1951) Igazságügy Kiváló Dolgozója (1952) Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1960) Haza Szolgálatáért Emlékérem arany fokozata (1961) Szolgálati Érdemérem 15 év után (1964) Szocialista Hazáért Érdemrend (1967) Kiváló Szolgálatért Érdemrend (1968) Szolgálati Érdemérem 20 év után (1969) Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970) Szolgálati Érdemérem 25 év után (1974) Vörös Csillag Érdemrend (1974) 30 éves a Bolgár Néphadsereg Emlékérem (1975) Szolgálati Érdemérem 30 év után (1975) Szolgálati Érdemérem 35 év után (1980) Szocialista Magyarországért Érdemrend (1980)

Fő művei: Büntető ítélkezési gyakorlat. 2. pótlás. Szerkesztette Sömjén Gyulával. Szabadlapos kiadvány. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1959. Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. Válogatta, szerkesztette Sömjén Györggyel és Szíjártó Károllyal. Táncsics Kiadó, Budapest, 1973. Magyar büntetőjog. Általános rész. Szerkesztette Király Tibor. Írta Békés Imrével, Földvári Józseffel és Tokaji Gézával. BM Könyvkiadó, Budapest, 1980. Magyar büntető jog. Különös rész. Többekkel. BM Könyvkiadó, Budapest, 1981.

Források: Kúria Személyzeti, Munkaügyi és Oktatási Osztálya iratai 1957. El. III. A. 69. dr. Gáspár Gyula Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára XIX-E-1-q-80/1958. Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattára 351/3357. Zinner Tibor: Utak és tévutak a XX. századi magyar felsőbíráskodás káderpolitikájában ‘56 után. In A Kúria és elnökei III. A kötetet szerkesztette Bódiné dr. Beliznai Kinga. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2015. 204.