Gépi kötősegédként dolgozott. 1936-tól volt aktív a munkásmozgalomban, a vasas tornaegyletben gyűjtött a Vörös Segély részére. 1937-től a kommunistákhoz közel álló szakszervezeti ellenzékhez tartozott. Párttagságát később 1939-től ismerték el. 1945-től a Nemzeti Segélynél, 1948-tól pedig a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége országos központjában dolgozott. 1950-ben került osztályvezetőként a Népművelési Minisztériumba. 1955-től a budapesti I. kerületi pártbizottság titkára volt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után ugyanott osztályvezető lett nyugdíjazásáig. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. február 11-én megválasztotta ülnöknek a gyorsított eljárásban tárgyalandó büntetőügyekhez a Legfelsőbb Bíróságra.

Kitüntetések: Szocialista Hazáért Érdemrend (1967) Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970) Munka Érdemrend ezüst fokozata Magyar Partizán Emlékérem Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozata Szocialista Munkáért Érdemérem

Források: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 18. sz. határozata, 1957. február 11. (kivonat) In A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. V. kötet. 1956. november 14.–1957. június 26. Szerkesztette és a jegyzeteket írta Baráth Magdolna, Feitl István, Némethné Vágyi Karola, Ripp Zoltán. Budapest, Napvilág, 1998. 503. A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. I. kötet. 1956. november 8.–1957. március 26. Szerkesztette: Koltai Gábor–Rácz Attila. Budapest, Budapest Főváros Levéltára, 2008. 168., 171., 176., 377. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára XIX-E-1-p 683/1957. Tóth Károlyné (1916). Politikatörténeti Intézet Könyvtára, Életrajzi dokumentáció.