1912. 09. 23. Baglyasalja — 1992. 05. 20. Ózd
Anyja neve: Kecskés Rozália
Apja neve: Nagy János
Tizenkét gyermekes munkáscsaládban született, apja bányamunkás volt. Az elemi iskolát 1918–1921 között Baglyasalján és Horthy-telepen (utóbb Rákóczi-telep), a három polgárit 1921–1924 között Pásztón végezte el. 1927. augusztus 21-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaságnál lett bányász, különböző aknákban (Csókás, Gyula-akna, Ferenc-akna [Mizserfa], János-akna [Kistelek], Tordas-akna [Kisterenye] vájárként dolgozott. 1948-ban főbizalmi, 1949-ben termelési felelős lett. 1945. januártól a Magyar Kommunista Párt és jogutódai tagja volt.
1949. szeptember 14. és 1950. augusztus között Rákoskeresztúron elvégezte a Bírói és Államügyészi Akadémiát, majd 1950. szeptember 1.–október 14. között a hathetes tartalékos hadbírói tanfolyamat is. 1951–1955 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara levelező tagozatán tanult, 1956-ban államvizsgázott.
1950. október 24-től hadbíró századosként a Budapesti Katonai Törvényszéken szolgált, innen november 30-án távozott, s káderes és jogi előadó lett a Bírói és Államügyészi Akadémián. 1952. január 1-től a Budapesti Katonai Törvényszéken, 1952. július 1-től őrnagyi rendfokozatban a Katonai Felsőbíróságon volt tanácselnök. 1953. március 18-tól a Honvédelmi Minisztérium Igazságügyi Csoportfőnökségén lett függetlenített párttitkár, az átszervezést követően 1953. november 28-tól ismét tanácselnök a Katonai Felsőbíróságon, majd 1955. június 15-től alezredesi rendfokozatban a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának tanácsvezetője.
Koharek József alezredes szavazóbíróval együtt tagja volt a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma Szimler János alezredes vezette tanácsának, amely Farkas Mihály egykori honvédelmi miniszter és politikai bizottsági tag büntetőügyében járt el, s első fokon, jogerősen hatévi börtönbüntetésre ítélte. Bár a büntetés mértéke nem tért el attól, amit egy nappal korábban Biszku Bélával, dr. Münnich Ferenc és dr. Nezvál Ferenccel megbeszéltek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának Titkársága 1957. április 12-én mégis hozzájárult ő és Koharek felmentéséhez. Koharek Miskolcon ítélkezhetett tovább, Nagyot 1957. április 22-én nem tényleges viszonyba helyezték. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának felmentő határozata 1957. május 5-én jelent meg a Magyar Közlönyben.
1957. május 20-án Ózdon, a Szénbányászati Tröszt jogtanácsosa lett, 1958. július 1-jén kérelmére áthelyezték a Mátravidéki Szénbányászati Tröszthöz jogi osztályvezetőnek. Nyugdíjazása után Putnokon volt jogász a Szénbányászati Trösztnél.
Kitüntetések:
Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1952. április 4.)
Szolgálati Érdemérem (1955. április 4.)
Források: HM HIM Központi Irattár 95019.