Rendfokozatok: hadnagy 1949. december 21 főhadnagy 1950. augusztus 1. százados 1950. november 7. őrnagy 1952. november 7. alezredes 1956. október 13. ezredes 1962. november 7.

Beosztások: Petőfi Politikai Tiszti Iskola, hallgató 1949. október 1.–1949. december 1. Honvédelmi Minisztérium (HM) Politikai Főcsoportfőnökség, pártszervező 1949. december 1.–1950. október 1. 11. gépesített hadtest (Budapest), politikai osztályvezető 1951. március 15.–1951. június 1. 9. lövészhadtest (Debrecen), politikai osztályvezető 1951. június 1.–1952. augusztus 20. 1. lovashadosztály (Nyíregyháza), politikai tiszt 1952. augusztus 20.–1953. október 1. 12. lövészhadosztály (Kalocsa), politikai osztályvezető 1953. október 1.–1955. március 1. Győri Hazatelepítési Bizottság, budai karhatalmi ezred 1956. november 1.–1957. március 1. HM Személyügyi Csoportfőnökség, politikai helyettes, személyügyi osztályvezető 1957. március 1.–1957. november 13. HM Személyügyi Csoportfőnökség, csoportfőnök-helyettes 1957. november 13.–1958. augusztus 30. Magyar Néphadsereg Vezérkar (MNVK) 2. Csoportfőnökség, katonai attasé 1958. augusztus 30.–1961. október 1. 5. hadsereg parancsnoksága, pártbizottság titkár 1961. október 1.–1965. július 12. MNVK 2. Csoportfőnökség, közvetlen személyi tartalék 1965. július 12.–1965. augusztus 30. MNVK 2. Csoportfőnökség, szófiai katonai- és légügyi attasé 1965. augusztus 30.–1971. október 1. MNVK 2. Csoportfőnökség, közvetlen személyi tartalék 1971. október 1.–1972. január 1. Hátországi Alakulatok Parancsnoksága, személyügyi osztályvezető 1972. január 1.–1973. november 1.

Apja géplakatos volt. Hat elemi és egy polgári iskolai osztályt végzett. 1938-tól a Wolfner Gyula és Társa Cipő- és Bőrgyárban volt cipőfelsőrészkészítő-tanonc, 1940-től -segéd. 1942. októberben behívták katonának. A szentendrei 101. vasútépítő ezredben a tizedesi rendfokozatig és a rajparancsnoki beosztásig jutott. 1944. júliustól szeptemberig Lengyelország területén teljesített frontszolgálatot. 1945. február 25-én megszökött az alakulatától, és csatlakozott a szlovákiai Sztálin partizánbrigádhoz. 1945. májusban tért haza, és szinte azonnal belépett a kommunista pártba. Ismét korábbi munkahelyén kezdett dolgozni, ahol 1948-ban élmunkás címet kapott, és művezető lett. 1949. október és december között elvégezte a Petőfi Politikai Tiszti Iskolát, és hadnagyi rendfokozattal a honvédség hivatásos állományába vették. 1950. októberig a Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportfőnökségén szolgált pártszervezőként, majd 1951. márciusig a Magyar Dolgozók Pártja központi öt hónapos pártiskoláján tanult, 1950. augusztusban főhadnaggyá, novemberben századossá léptették elő. 1951. márciustól a budapesti 11. gépesített hadtest, júniustól a debreceni 9. lövészhadtest politikai osztályvezetője, 1952. augusztustól a nyíregyházi 1. lovashadosztály politikai tisztje volt, 1952. novembertől őrnagyi rendfokozatban. 1953. október és 1955. március között a kalocsai 12. lövészhadosztály politikai osztályát vezette, közben levelező tagozaton elvégezte a Sztálin Katonai és Politikai Akadémiát. 1955. márciustól orosz nyelvtanfolyamra járt a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián (ZMKA), majd 1955. szeptembertől a moszkvai Frunze Katonai Akadémia hallgatója lett. 1956. október 13-án alezredesi rendfokozatot kapott. Moszkvából a forradalom idején, 1956. október 30-án tért vissza Budapestre. November 26-án belépett a 3. (budai) honvéd karhatalmi ezredbe, s rövidesen a győri hazatelepítési központba irányították „disszidens nevelőnek”. 1957. március 1-től a Személyügyi Csoportfőnökségen szolgált személyügyi osztályvezetőként és politikai helyettesként, novembertől a csoportfőnökség helyettes vezetője lett. A forradalmat követő, jogi mezbe öltöztetett megtorlásból a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma különtanácsának ülnökeként vette ki a részét. 1958. augusztus 30-án áthelyezték a Magyar Néphadsereg Vezérkara 2. Csoportfőnökségére (MNVK-2.), s 1961. október 1-ig katonai attaséként szolgálta a katonai hírszerzést. 1961. októbertől az 5. hadsereg MSZMP-bizottságának függetlenített titkára volt. 1962. novemberben ezredessé nevezték ki. 1960-ra levelező tagozaton elvégezte a ZMKA gyorsított politikai fakultását, 1965-re pedig az MSZMP Központi Bizottsága Pártfőiskoláját. 1965. júliusban az MNVK-2. közvetlen személyi tartalékához helyezték. 1965. augusztus 30-tól Szófiában szolgált katonai és légügyi attaséként. 1971. október 1-jei hatállyal ismét az MNVK-2. közvetlen személyi tartalékába került. 1972. január 1-től a Hátországi Parancsnokság személyügyi osztályvezetője lett. 1973. november 1-jén helyezték nyugállományba.

Kitüntetések: Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1952) Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1953) Szolgálati Érdemérem (1955) Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957) Szolgálati Érdemérem (10 év után, 1959) Szolgálati Érdemérem (15 év után, 1965) Szolgálati Érdemérem (20 év után, 1969) Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970) Haza Szolgálatáért Érdemérem, arany fokozata (1970) Magyar Partizán Emlékérem (1973)

Források: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattár 96741.