A munkásmozgalomban 1916-tól vett részt, az építőmunkás szakszervezet tagja volt. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején ifjúsági szervező munkát végzett. Az illegális mozgalomban Lajosmizsén tevékenykedett 1919 után, 1928 körül tagja lett a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. Az eszperantó- és a Vörös Segély-mozgalomban is dolgozott. 1944-ben internálták. 1944 novemberétől a Magyar Kommunista Párt egyik szervezetének párttitkára, 1945 után a Népi Kollégiumok Országos Szövetségénél dolgozott. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa már nyugdíjasként 1957. április 9-én megválasztotta népbírónak, megbízatása 1958. december 31-ével ért véget.

Kitüntetések: Szocialista Munkáért Érdemérem (1960) Szocialista Hazáért Érdemrend (1967)

Források: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 34. sz. határozata, 1957. április 9. (kivonat) In A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei, V. kötet, 1956. november 14.–1957. június 26. Szerkesztette és a jegyzeteket írta: Baráth Magdolna, Feitl István, Némethné Vágyi Karola, Ripp Zoltán. Budapest, Napvilág, 1998. 506. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. április 9-i ülésének jegyzőkönyve. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára M-KS 288. fond 5/21. őrzési egység. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára XIX-E-1-v M-283/1960. Dudás János (1897–1977). Politikatörténeti Intézet Könyvtára, Életrajzi dokumentáció.