1923. 08. 07. Budapest — 2002. 09. 24. Budapest
Születési név: Moskovits János
Anyja neve: Kovács Ilona
Apja neve: Moskovits Zoltán
Apja állatorvostan-hallgató, anyja kalapkészítő-segéd volt. Szülei hároméves korában elváltak, ezt követően anyja újraházasodott; nevelőapja a deportálások idején vesztette életét.
A négy elemi és a négy polgári kijárása után, 1938-ban szabótanoncnak állt, 1941-ben segédlevelet szerzett, és szakmájában helyezkedett el. 1938-ban csatlakozott a szabók szakszervezetéhez, 1942-től a szociáldemokrata, majd az illegális kommunista mozgalomban tevékenykedett. 1943. május 6-án politikai okokból letartóztatták, júniusban három év börtönre ítélték. 1944 őszén a front közeledtével előbb Komáromba szállították, majd a németek Dachauba hurcolták. 1946. márciusban tért vissza Magyarországra, de még közel egy éven keresztül orvosi kezelés alatt állt. 1947. júniusban az MKP Központi Káderosztály javaslatára a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságra került bűnügyi nyomozónak. 1948 és 1950 között csoportvezető, 1951–1952-ben alosztályvezető volt a budapesti rendőrségen, közben 1950–1951-ben elvégezte a Bírói és Államügyészi Akadémiát. 1953–1954-ben a Korvin Ottó Bűnügyi Szakiskola tanáraként tevékenykedett. 1954-től a Belügyminisztérium központi állományában szolgált csoport-, majd alosztályvezetőként.
Az 1956-os forradalmat követő, jogi mezbe öltöztetett megtorlásból a Budapesti Katonai Bíróság különtanácsa ülnökeként vette ki a részét. 1957-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán doktori oklevelet szerzett, 1959–1960-ban elvégezte az MSZMP Központi Bizottsága öt hónapos pártiskoláját. 1967. májusban rendőr alezredessé léptették elő. 1971-ben kiemelt nyomozóként a BM vizsgálati osztályának beosztottja lett. 1972. július 31-i hatállyal nyugállományba vonult, de polgári alkalmazottként évekig büntetőeljárási jogot tanított a Rendőrtiszti Főiskolán.
Kitüntetések:
Közbiztonsági Szolgálati Jel, bronz (5 év után, 1952)
Közbiztonsági Szolgálati Jel, arany (1957); Szolgálati Érdemérem (10 év után, 1957)
Magyar Partizán Emlékérem (1959); Kiváló Szolgálatért Érdemérem (15 év után, 1962)
Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1964)
Szocialista Hazáért Érdemrend (1967)
Kiváló Szolgálatért Érdemérem (20 év után, 1967)
Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
Kiváló Szolgálatért Érdemérem (25 év után, 1972)
Források: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattár 27730.