1928. 12. 16. Battonya — 2002. 01. 21. Szeged
Anyja neve: Berki Matild
Apja neve: Pozsgai Vitályos
1948-tól a battonyai gépállomáson dolgozott traktorosként. 1949-ben Mezőhegyesen, valamint a Vörös Csillag Traktorgyárban traktorvezetői és szerelői, 1951-ben brigádvezetői tanfolyamot végzett. 1951. május 2-ától július 24-éig tartalékos tiszti tanfolyamon vett részt Tatán, ezt követően politikai tiszt lett alhadnagyi rangban. 1952. február 16. és 1953. április 15. között elvégezte a Bírói és Államügyészi Akadémiát, a jogi doktorátust 1958-ban szerezte meg. 1953. március 1-jén az akadémián készült jellemzése szerint „ügyészi kinevezésre lesz alkalmas. A bűncselekmények üldözésének kíméletlen, meg nem alkuvó harcos káderét látjuk benne, aki mindenkor kész a népi demokráciánk igazságszolgáltatásának célkitűzéseit maradéktalanul megvalósítani.”
1953. április 30-tól a Budapesti Központi Járásbíróságon, az év szeptember 14-től a Budapesti Megyei Bíróságon lett bíró. 1954. január 7-étől az Igazságügyminisztérium Felügyeleti Főosztályán büntető területen dolgozott előadóként, július 26-ától főelőadóként. 1955. december 20-án a Hódmezővásárhelyi Városi Bíróságra nevezték ki bírónak, egyúttal megbízták a bíróság vezetésével, állását 1956. február 1-jén foglalta el. „Az ellenforradalom idején szilárdan helytállt” – áll egy róla készített jellemzésben. 1957. november 5-én a Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság, majd a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökévé nevezték ki. 1962. január 1-jével a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád Megyei Bizottságának javaslatára a Csongrád Megyei Főügyészségre került megyei főügyésznek. Ekkor a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem harmadik évfolyamán tanult.
1968-ban és 1972-ben is felmerült vele szemben az erkölcstelen hivatali viselkedés gyanúja, de tisztázta magát. 1975-ben az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának javaslatára fegyelmi vizsgálatot indítottak vele szemben, ügyében a legfőbb ügyész Biszku Bélával és Rácz Sándorral, az MSZMP Központi Bizottsága Közigazgatási és Adminisztratív Osztály vezetőjével is egyeztetett. Miután az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága 1975. április 11-én megvonta tőle a bizalmat, a legfőbb ügyész megyei főügyészi beosztásából felmentette, s 1975. május 1-jével fegyelmi büntetésként a Szegedi Városi-Járási Ügyészséghez helyezte át ügyészi munkakörbe, mert „hivatali beosztását felhasználva, erkölcsileg elítélhető módon igyekezett saját lakóházhoz jutni, valamint elmulasztotta annak ellenőrzését, hogy a főügyészség szakszervezeti bizottsága milyen anyagi forrásokból fedezi a kezelésében lévő üdülő fejlesztését”.
A Szegedi Városi–Járási Ügyészségen saját kérésére már 1975. július 3-án megszűnt a munkaviszonya, s ügyvédként helyezkedett el.
Kitüntetések:
Munka Érdemrend (1960)
Munkásőr Emlékérem (1964)
Munka Érdemrend arany fokozata (1973. április 4.)
Források: Országos Bírósági Hivatal – Az igazságügyi szervezetből kivált dolgozók nyilvántartókönyvében rögzített iktatószámok alapján: P/36.
Legfőbb Ügyészség Irattára I. 2796 és I/119.
Igazságügyi Közlöny, 1953. május 6. 9. sz.
Igazságügyi Közlöny, 1954. február 6. 3. sz.
Igazságügyi Közlöny, 1954. szeptember 13. 18. sz.
Zinner Tibor: Utak és tévutak a XX. századi magyar felsőbíráskodás káderpolitikájában ’56 után. In A Kúria és elnökei III. A kötetet szerkesztette Bódiné dr. Beliznai Kinga. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2015. 181.