Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán tanult a Zrínyi Miklós Katonai Kollégium honvéd ösztöndíjasaként, 1951-ben kapta kézhez diplomáját. A Budapesti Katonai Bíróságon 1951. július 16-án kezdte pályafutását mint fogalmazó. 1952. július 1-jén került Kalocsára, ahol hadbírósági elnök lett, majd 1955. július 25-étől hadtestbírósági elnökként működött Kecskeméten. Bírói pályafutásában rövid szünet következett, mert 1956. április 1. és 1957. március 4. között az Igazságügyminisztérium Katonai Főosztályán főelőadóként dolgozott. 1957. március 4-én a Budapesti Katonai Bírósághoz került bírónak. Hamarosan a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának bírájává nevezték ki, ahol 1958. június 2-ától 1963. november 15-ig dolgozott. Rövid minisztériumi kitérő után 1964. február 15-én visszatért a Legfelsőbb Bíróságra. 1967. augusztus 1-jétől a Debreceni Katonai Bíróság megbízott elnökévé nevezték ki, majd 1968. június 1-jétől elnökként vezette a bíróságot. Debreceni működése után 1976. január 9-én újra a Legfelsőbb Bírósághoz került, immár a Katonai Kollégium kollégiumvezető-helyetteseként. Pályafutásának csúcsát 1984. december 6-án érte el, amikor az Elnöki Tanács a Legfelsőbb Bíróság elnökének helyettesévé, valamint a Katonai Kollégium vezetőjévé nevezte ki, egyúttal vezérőrnaggyá léptette elő. A honvédelmi miniszter 1989. november 24-én helyezte nyugállományba, a Magyar Népköztársaság Elnökei Tanácsa pedig 1989. december 1-jei hatállyal mentette fel tisztségéből. Szülővárosában lett ügyvéd.

Kitüntetések: Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957) Szolgálati Érdemérem (1961) Szolgálati Érdemérem 15 év után (1966) Igazságügy Kiváló Dolgozója Jelvény (1967) Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata (1968) Szolgálati Érdemérem 20 év után (1976) Kiváló Szolgálatért Érdemrend (1972) Szolgálati Érdemérem 25 év után (1976) Szolgálati Érdemérem 30 év után (1981) Fegyverbarátságért Érdemérem (szovjet) (1985) Vörös Csillag Érdemrend (1986) Szolgálati Érdemérem 35 év után (1986) Szovjet Fegyveres Erők 70 Éve Emlékérem (1988) Szocialista Magyarországért Érdemrend (1989)

Források: Kúria Személyzeti, Munkaügyi és Oktatási Osztálya iratai 1976. El. III. A. 283. dr. Jacsó János HM HIM Központi Irattár 351/3203. Zinner Tibor: Utak és tévutak a XX. századi magyar felsőbíráskodás káderpolitikájában ‘56 után. In A Kúria és elnökei III. A kötetet szerkesztette Bódiné dr. Beliznai Kinga. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2015. 180., 198–199. Békés Márton: Jacsó János: megtorló hadbíróból a Legfelsőbb Bíróság élére, http://latoszogblog.hu/blog/jacso_janos_megtorlo_hadbirobol_a_legfelsobb_birosag_elere, 2017. szeptember 6.