1910. 06. 28. Sajókazinc — 1996. 06. 11. Budapest
Anyja neve: Kohn Mária
Apja neve: Halász Sámuel
1933–1935 között Olaszországban felsőfokú műszaki tanulmányokat folytatott. 1935-ben jogot kezdett el tanulni, az egységes bírói és ügyvédi vizsgát azonban csak 1950-ben tette le. 1935. április 1. és 1938 májusa között egy miskolci ügyvédi irodában dolgozott. 1938. május és 1939. február 1. között Szücs Sándor kisiparosnál, 1939. február 1-től 1944 végéig Csepelen volt vasesztergályos, közben 1940. szeptember–december, majd 1944 április–november 6. között munkaszolgálatot teljesített.
1939-től 1945-ig a szociáldemokrata pártban működő titkos, illegális kommunista volt, a Vörös Segély aktivistájaként a börtönben lévő kommunista párttagok családjának segélyezése volt a feladata. 1945-ben Csepelen számos tisztséget töltött be, a Magyar Kommunista Párt szervezetének vezetőségi tagja, a helyi népőrség, rendőrség, politikai rendészeti osztály egyik alapítója. A budapesti rendőr-főkapitányságon őrnagyi, majd alezredesi rangban teljesített szolgálatot 1945 és 1955 között a belügyi tárcánál.
A Fővárosi Bíróságon 1955. augusztus 15-től bíró, később tanácsvezető, 1973. január 1-jétől tanácselnök, 1978. április 1-jétől bírósági főtanácsos, amíg a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa fel nem mentette 1980. május 30-án, mert elérte a nyugdíjazásához szükséges korhatárt; munkaviszonya június 30-ával szűnt meg. 1959–1975 között a Fővárosi Bíróság pártalapszervezetének vezetőségi tagja volt. 1959-es jellemzése szerint „sok ellenforradalmi, népbírósági ügyet tárgyalt […] A rendszer feltétlen híve, ez gyakorlati munkájában – tárgyalásvezetés, az ítéletek súlya, indoklása – kifejezésre jut az által [sic!], hogy úgy szóbeli, mint írásbeli indoklásában az elkövetőnek és a cselekménynek társadalomveszélyességét [sic!] a helyes politikai szemlélettel magyarázza meg és támasztja alá.” 1962-ben viszont felrótták neki, hogy több esetben durván beszélt a tárgyalásokon.
Kitüntetések:
48-as Díszérem (1948. december 31.)
Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1950. április 30.)
Közbiztonsági Érem (1951. április 30.)
Igazságügy-miniszteri dicséret (1957. október 26.)
Szocialista Munkáért Érdemérem (1958. november 15.)
Az Igazságügy Kiváló Dolgozója (1960. október 31.)
Szocialista Hazáért Érdemrend (1967. április 15.)
Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970. április 4.)
Munka Érdemrend arany fokozata (1970. július 8.)
Igazságügyi Törzsgárda ezüst fokozata (1975. május 1.)
Munka Érdemrend arany fokozata (1980. április 4.)
Szocialista Magyarországért Érdemrend (1985. április 4.)
Források: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára XIX-E-1-q-2520/1927. 1-6. o.
Országos Bírósági Hivatal – Az igazságügyi szervezetből kivált dolgozók nyilvántartókönyvében rögzített iktatószámok alapján: H/133.