1920. 01. 08. Budapest — 1979. 02. 28. Maglód
Anyja neve: Haviár Janka
Apja gyári munkás, anyja mosónő volt. – A polgári iskola négy osztályát végezte el, végzősként a nyári vakációban téglagyári kocsitolóként dolgozott, majd ugyanígy tett az 1935-ös és az 1936-is nyáron is. Néhány hónapnyi munkanélküliség után 1936. decemberben szabótanuló lett, emellett 1937–1939-ben szakiskolába is járt. 1938-ban önként jelentkezett levente-segédoktatói tanfolyamra, amelynek elvégzése után segédoktatóként is tevékenykedett. 1940. januárban felszabadult, majd segédként dolgozott tovább mesterénél.
1941. októberben bevonult sorkatonai szolgálatra, az újonckiképzés után Mátyásföldre került egy katonai szabóműhelybe. 1944. februárban Lemberg környékére, hadműveleti területre vezényelték, szabóként szolgált egy gépkocsizó szeroszlopnál. Egységével együtt vonult vissza, majd december 5-én a Németországba evakuálás elől megszökött. 1945. márciusig Badacsonytomajon bujkált több munkaszolgálatossal, majd hazament Rákoscsabára.
Áprilistól iparengedély nélkül dolgozott önálló szabóként, majd júniusban belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1946. áprilistól novemberig szabósegéd volt a kőbányai Drasche téglagyárban, majd ismét önálló kisiparosként dolgozott, ismét iparengedély nélkül. 1947-től Rákoscsabán kommunista alapszervezeti titkár volt. 1948. júniusban átigazolták a Magyar Dolgozók Pártjába, júliustól pedig a Kőbányai Szerszámgépgyárban lett segédmunkás. 1949. februárban megtették üzemi párttitkárnak.
1949. márciusban önként jelentkezett a honvédségbe, a Petőfi Politikai Tisztképző Iskola háromhetes tanfolyamát végezte el, majd április 15-étől főhadnagyi rendfokozatban a 101. gépkocsizó vonatosztály politikai tisztjeként szolgált. Októberben a Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportfőnökségének felügyelő osztályára került instruktorként. 1950. novemberben századossá léptették elő, majd az osztály vezetője lett, 1951. május 1-jétől őrnagyi, november 7-étől alezredesi rangban. 1950-ben közép-, 1951-ben felsőfokú káderképző tanfolyamot végzett.
1954. októberben Kaposvárra vezényelték, a 17. lövészhadosztály politikai osztályának lett vezetője; 1956. augusztus 1-jével került hallgatóként a Petőfi Politikai Tiszti Akadémiára. A forradalom kitörését követő napokban a X. kerületi pártbizottságon tartózkodott, a pártház fegyveres őrségét szervezte. Október 30-án hazament lakására. November 16-án jelentkezett a karhatalomba, a Budapesti Forradalmi Tiszti Ezredben lett századparancsnok-helyettes, majd századparancsnok. Átigazolták a Magyar Szocialista Munkáspártba.
1957. áprilisban a fővárosi hadkiegészítő parancsnokságra került politikai helyettesként, 1958. februárban parancsnokká lépett elő; ugyanabban az évben beválasztották a Fővárosi Tanácsba is. 1959. novemberben a Fejér megyei hadkiegészítő parancsnokság élére nevezték ki, emiatt lemondott mandátumáról. 1961. október 1-jével a Magyar Néphadsereg Vezérkara 3. Csoportfőnökségének állományába került, a kiegészítő parancsnokságok szolgálati osztályának vezetője lett; november 7-ével ezredessé léptették elő. Elvégezte a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetemet, 1968-ban pedig annak politikai gazdaságtan szakosított tanfolyamát is.
1969. októberben a Fővárosi Tanácshoz vezényelték, a hadkiegészítő parancsnokság ügyeivel foglalkozó összekötő lett. 1975. november 1-jétől a tanács elnöki önálló osztályának vezetője volt; 1977. február 1-jével vonult nyugállományba. Nyugdíjasként az egyik X. kerületi párt-alapszervezet aktívája volt. – Autóbalesetben hunyt el.
Kitüntetések:
Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata (1951)
Szolgálati Érdemérem (1955)
Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1956)
Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957)
Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata (1957, 1963, 1976)
Szolgálati Érdemérem (10 éves: 1959; 15 éves: 1964; 20 éves: 1969; 25 éves: 1974)
Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
Munka Érdemrend arany fokozata (1977).
Források: HM HIM Központi Irattár 170-144548.