1928. 04. 28. Budapest — 2006. 02. 12. Budapest
Anyja neve: Spindler Katalin
Apja neve: Szána Károly
A négy elemit 1934–1938, a négy polgárit 1938–1943 között végezte el. 1943–1947 között a Julius Meinl Rt.-nél kereskedőtanoncként, majd -segédként dolgozott. 1947-ben az Általános Fogyasztási Szövetkezetnél, 1948-ban a Közért Nemzeti Vállalatnál lett kereskedősegéd, majd függetlenített szakszervezeti funkcionárius. 1949. októbertől 1950. májusig a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége, illetve jogutódja központjában tisztviselő-előadó volt.
1947-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba, 1948. januárban átlépett a Magyar Kommunista Pártba, a két párt 1948. júniusi „egyesülése” után a Magyar Dolgozók Pártja tagja lett. 1950. május 2-án bevonult katonának a 101. gépkocsizó híradóezredhez (1951. november 1-től 43. önálló híradóezred) Budapestre, itt 1952. február 15-ig klubvezetőként teljesített szolgálatot. 1952. február 16.–1953. április 21. között elvégezte a Bírói és Államügyészi Akadémiát, majd 1953. május 4.–július 4. között a tartalékos hadbírói tanfolyamot, s 1953. július 4-én főhadnaggyá avatták.
Igazságügyi pályafutását a Budapesti Hadbíróságon ítélőbíróként kezdte 1953. július 4.–1955. június 22. között, később a Budapesti Helyőrségi Katonai Bíróságon folytatta 1955. június 23.–1957. április 28. között. 1957. április 29-én „létszámcsökkentés” miatt tartalékállományba helyezték.
Az 1956-os forradalmat követő kádári megtorlás során statáriális büntetőeljárásban 1957. február 12-én halálra ítélte Bartók Jánost, akit még aznap kivégeztek Budapesten. A bizonyítékok nélkül kihirdetett és végrehajtott halálos ítélet miatt büntetőeljárás indult vele szemben. Népellenes bűntettel vádolták, 1958. február 26-án letartóztatták, harminc hónapi börtönbüntetésre ítélték. Szolgálati viszonyát 1958. március 25-én szüntették meg, rendfokozatától megfosztották. A börtönből 1960-ban szabadult. 1962-től Csepelen, az Erőmű és Szolgáltató Üzemben hegesztőként dolgozott.
Források: HM HIM Központi Irattár 11833.
Zinner Tibor: Utak és tévutak a XX. századi magyar felsőbíráskodás káderpolitikájában ’56 után. In A Kúria és elnökei III. A kötetet szerkesztette Bódiné dr. Beliznai Kinga. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2015. 177–178., 181.