Apját nem ismerte, anyja cselédként dolgozott, őt anyai nagyszülei nevelték. Fia, ifj. dr. Korom Mihály rendőrtisztként a Belügyminisztérium III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökségén szolgált, később ügyvéd lett. Az elemi iskola után napszámosként kereste kenyerét. 1944-ben leventeként nyugatra akarták vinni, de megszökött. 1945. márciusban belépett a Magyar Kommunista Pártba, s még az év júliusában felvették a rendőrség kötelékébe. 1945. októberben behívták katonának, 1946. februárban szerelt le, s 1947 végéig a politikai rendőrségnél szolgált Mindszenten, Szentesen és Kiskunfélegyházán, utoljára alhadnagyi rangban. 1948. januárban Budapestre, az akkor induló Rendőrakadémiára vezényelték hallgatónak. 1949. februári hadnaggyá avatását követően a központi kiképző zászlóaljnál az egyik század parancsnokának politikai helyettesévé nevezték ki. 1950. októbertől a Magyar Dolgozók Pártja öt hónapos pártiskoláján tanult, amelynek elvégzése után bekerült a pártközpontba: 1951. februártól a Központi Vezetőség Káderosztályának, 1952. augusztustól Adminisztratív Osztályának politikai munkatársaként dolgozott, légoltalmi ügyekkel foglalkozott. 1954. áprilisban az MDP központi székháza pártbizottságának függetlenített párttitkára lett. 1955. augusztustól a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága hároméves pártfőiskolájának hallgatója volt. Az 1956-os forradalom idején Magyarországon tartózkodott, 1956. november–decemberben a Kádár-kormány védelmét ellátó parlamenti őrség helyettes parancsnokaként, 1957. januárban az Országos Rendőr-főkapitányság Elnöki Osztálya személyzeti vezetőjeként vett részt a „rendcsinálásban”, majd visszautazott Moszkvába. Tanulmányai befejezése után, 1958. júliusban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Párt- és Tömegszervezetek Osztályára került, 1958. december 1-jén pedig rendőr alezredesi rangban a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztálya Vizsgálati Osztályának (BM II/8. Osztály) élére állították. 1958 végére a forradalom utáni megtorló perek nagy része már lezárult, s Korom vezetésével kezdetét vette a vizsgálati osztály személyi állományának és szervezetének a „békeévekre” történő átállítása. 1959-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán doktori oklevelet szerzett. 1960. augusztus végén a BM Határőrség országos parancsnokává és határőr ezredessé nevezték ki, 1962. márciusban pedig határőr vezérőrnaggyá léptették elő. Az MSZMP VIII. kongresszusán póttagként bekerült az MSZMP KB-ba. 1963. decemberben a KB rendes tagjává választották, s megkapta a fegyveres testületeket felügyelő adminisztratív KB-titkári posztot, amely határozott ugrást jelentett a pártállami hierarchiában. A pártvezetésben a keményvonalasok között számon tartott Koromot 1966. decemberben az első sorból kivonva az igazságügy-miniszteri székbe ültették át, ahol 12 évig maradt. 1978. áprilisban a nyugdíjazott Biszku Béla addigi reszortjának egy részét átvéve ismét adminisztratív KB-titkár, 1980. márciusban, az MSZMP XII. kongresszusán a Politikai Bizottság tagja és egy ciklusra (öt évre) a KB mellett működő bizottságok közül a Testnevelési és Sport Bizottság elnöke, valamint az országgyűlési pártbizottság titkára lett. 1980. júniusban Bács-Kiskun megye 8. számú egyéni választókerületében (Kiskunfélegyháza) országgyűlési képviselővé választották. A XIII. kongresszuson kimaradt a PB-ből, felmentették KB-titkári megbízatása alól, s nyugállományba vonult. 1985-ben ismét képviselő lett, s 1988-ig az Országgyűlés Alkotmányjogi Tanácsának elnöke volt, 1988. decemberben tagként beválasztották a KB akkor megalakított Nemzetközi, Jogi és Közigazgatás-politikai Bizottságba. 1989. májusban, miután a Magyar Demokrata Fórum kiskunfélegyházi szervezete kezdeményezte képviselői székéből való visszahívását, lemondott mandátumáról és KB-tagságáról is.

Kitüntetések: Szocialista Munkáért Érdemérem (1953); Kongói Érdemrend parancsnoki fokozata (kongói, 1972); Munka Érdemrend arany fokozata (1973); Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1985).

Források: Az MDP KV Titkársága 1954. április 9-i ülésének jegyzőkönyve. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára M-KS 276. fond 54. csoport 308. őrzési egység. https://www.eleveltar.hu/web/guest/bongeszo?ref=TypeDeliverableUnit_89722408-2524-4c64-8e89-baf9a0f414cd&tenant=MNL (A letöltés ideje 2018. november 30.) Bölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai, 1848–2004. Ötödik, bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 372–373. Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon 1945–1956. Malomfalvi Kiadó, Budapest, 1994. 124–126. Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerkesztette Nyírő András. Interart Kiadó, Budapest, 1989. 291–292.