Apja gyári munkás volt. – 1942-től 1949-ig szakmunkásként dolgozott a borsodnádasdi lemezgyárban. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, s jogutódainak is tagja lett. 1949. október 15. – 1950. augusztus 15. között elvégezte a Büntetőbírói és Ügyészi Akadémiát, majd a hathetes hadbírói tanfolyamot, amely végén tartalékos hadbíró főhadnagyi rendfokozatot kapott. 1950–1953 között államvédelmi századosként az Államvédelmi Hatóságnál szolgált. 1953. szeptemberben kinevezték a Legfőbb Ügyészségre főosztályügyésszé, 1957. januárban áthelyezték a Fővárosi Ügyészségre ügyésznek, ahol a politikai osztályra osztották be. Ügyészként az Országos Rendőr-főkapitányság Politikai Osztályára kihelyezett nyomozás feletti felügyeletet ellátó csoport vezetőjeként tevékenykedett. Minősítése szerint „nagy igyekezettel vett részt a nagyobb ügyek nyomozásában és a letartóztatottak kihallgatásában, jóllehet munkáját kezdetben következetlenség és nemtörődömség jellemezte”. 1958. júliusban áthelyezték a Budapest VIII. Kerületi Ügyészségre, ahol alapszervezeti párttitkárrá is megválasztották. 1958. októberben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1959. január 1-jétől a VIII. kerületi rendőrkapitányságra kihelyezett ügyészként, 1960-tól 1963-ig a Fővárosi Főügyészség tárgyalási csoportjában teljesített szolgálatot. 1963. október 1-jétől áthelyezték a Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztályához. Életútjának további szakaszáról nem rendelkezünk adatokkal.

Források: Legfőbb Ügyészség Központi Irattára I/65, C/36.