A négy polgári iskola elvégzését követően műszaki középiskolába, művezető és mesterképző tanfolyamra, majd felsőipari technikumba járt. 1936-ban az Egyesült Izzóban kezdett el dolgozni, 1949-ig ott állt alkalmazásban, 1936–1938 között, majd 1945-től szakszervezeti tag volt. 1942-ben behívták munkaszolgálatra. 1946-ban belépett a kommunista pártba és „párthadseregébe”, a Rendező Gárdába. 1949. szeptember és 1950. augusztus között elvégezte a Büntetőbírói és Államügyészi Akadémiát. 1950-ben a fővárosi ügyészségre, majd az Igazságügyminisztérium Ügyészi Felügyeleti Osztályára került előadónak. 1951-től a Nógrád megyei, 1956. május 1-től a Baranya megyei ügyészséget vezette. Jellemzése szerint „Schaffhauser elvtárs talán országosan, de a megyében biztosan azon kevés ügyészek közé tartozik, akik közvetlenül 1956. november 4-e után hozzálátott a legveszélyesebb ellenforradalmi elemek ártalmatlanná tételéhez”. 1957-ben jogi doktori oklevelet szerzett. Sorozatos magatartásbeli problémák miatt leváltották vezetői posztjáról, s 1958. augusztus 18-ával a Baranya Megyei Tanácshoz helyezték át.

Kitüntetések: Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata (1957)

Források: Legfőbb Ügyészség Irattára