Eredeti szakmája szűcssegéd volt. 1944-ben a német megszállás, majd a nyilasuralom idején a fővárosban feleségével együtt bujkálni kényszerült. 1945. február 12.–1947. február 28. között a Magyar Államrendőrségnél szolgált rendőrnyomozó főhadnagyként. 1947. március 1.–1949. március 11. között az Agnus Szőrmekereskedelmi Kft.-nél szűcssegédként és kereskedelmi alkalmazottként dolgozott. 1949. március 30.–1950. augusztus 11. között a Budapesti Törvényszéken aljegyző volt. 1950. augusztus 12-én budapesti államügyésszé nevezték ki, állását 1950. szeptember 11-én foglalta el. 1951. március 16.–1953. június 15. között a Budapesti Megyei Bíróságon bíróként tevékenykedett. 1953-ban „az akkori téves politikai megítélés folytán” bírói munkaköréből elbocsájtották, s 1956 augusztusáig a Földmérő és Talajvizsgáló Irodánál segédmunkásként, majd fúrósegédként, illetve mesterként dolgozott. 1956 augusztusától 1957 márciusáig a MÁV Vasúttervező Vállalatnál fúrótechnikus volt. 1957 márciusában – rehabilitációs kérelmét teljesítve – kinevezték a Fővárosi Főügyészséghez ügyésznek. 1957. március 15-től 1958. március 15-ig a Fővárosi Főügyészség politikai osztályára, illetve 1958. április 15-től 1959. március 11-ig a Legfőbb Ügyészség politikai osztályára beosztott főosztályügyészként teljesített szolgálatot. Egy 1959. november 27-i személyi javaslat szerint „politikailag és szakmailag egyaránt igen alapos felkészültséggel és nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező, tehetséges ügyész. Bírói és ügyészi gyakorlatának legnagyobb részét a politikai bűnperek intézésével töltötte. 1957 márciusától kezdve kérlelhetetlen osztályharcossággal, igen tevékenyen és eredményesen működött közre az ellenforradalom büntetőjogi felszámolásában.” 1959. március 11-én megbízták a Győr-Sopron Megyei Ügyészség ideiglenes vezetésével, 1959. augusztus 8-tól kinevezett megyei főügyészként irányította a rábízott szervezetet. 1960. június 13-tól főosztályvezető ügyészként a Legfőbb Ügyészség Titkárságát vezette. 1962. július 31-én Tömpe András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Adminisztratív Osztályának vezetője dr. Szegedi állásából való felmentésére tett javaslatot, mert a Budapesti Megyei Bíróság bírájaként elsőfokú büntetőeljárásban ítélkezett az ún. Szücs-ügyben, valamint a szociáldemokratákkal szemben indított büntetőperekben (Némedi Varga Jakab és 15 társa, Laborcz István és 16 társa, Mauks Miklós és 11 társa, Gergely István, valamint dr. Káldor György, Varga László, Torma János büntetőügyében). Az MSZMP Politikai Bizottsága 1962. augusztus 7-én egyetértett az előterjesztéssel. Ugyancsak törvénysértő ítéleteket hirdetett ki a Grősz József és társai büntetőügy ún. holdudvarába tartozó büntetőperekben (pl. Friedrich István és társai), ezenkívül pl. dr. Boytha György és két társa büntetőügyében is. A Legfőbb Ügyészségen munkaviszonya az MSZMP KB-nak a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen indított törvénysértő perek lezárásáról szóló 1962. augusztus 16-i határozatának végrehajtása során szűnt meg 1962. szeptember 24-én, és még ugyanaznap a Műszaki Tömítés Tűzoltó Armatúra és Tömegcikk Készítő Kisipari Termelőszövetkezet Jogi Irodájához helyezték át vezető jogászi pozícióba.

Kitüntetések: Munka Érdemérem (1958) Az Ügyészség Kiváló Dolgozója (1960) Szocialista Munkáért Érdemérem (1960)

Források: Legfőbb Ügyészség Irattára X. 2283, Sz-84.