1947-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1948-ban Mezőkövesden érettségi vizsgát tett, 1948–1952 között elvégezte a debreceni tudományegyetem állam- és jogtudományi karát. 1949–1950-ben csereösztöndíjasként Lengyelországban tanult. 1951 nyarán katonai szolgálatot teljesített. 1952-től alhadnagyként került az Államvédelmi Hatóság VIII. (Hírszerző) Főosztály állományába, 1953-tól az egységesített Belügyminisztérium II. (Hírszerző) Osztályán szolgált, ez év november 7-én hadnaggyá léptették elő. 1956 decemberében, bár a BM IV. számú igazolóbizottság igazolta, menesztették a hírszerzéstől. 1957. február 6-án kérte a felvételét a Legfőbb Ügyészségre. 1957. február 16. és 1960. december 5. között a Pest Megyei Főügyészségen volt ügyész, s több alkalommal kirendelték a Szentendrei Városi-Járási Ügyészségre. 1957. november 18-i minősítése szerint „különösen kivette a részét az ellenforradalom felszámolásával kapcsolatos ügyészi munkából. Úgy a vádirat szerkesztése, mint a tárgyaláson a vádképviselet ellátása és a tárgyalási magatartása annak ellenére, hogy kevés gyakorlattal rendelkezik, megfelelő. Rövid idő alatt nagy fejlődést ért el. Mint politikai ügyekkel megbízott ügyész munkáját jobban látja el, mint elődje.” 1960. decembertől a Legfőbb Ügyészség Önálló Politikai Osztályán volt csoportügyész, majd 1962. szeptemberben visszakerült előző munkahelyére. 1957 és 1963 között négy alkalommal részesült pénzjutalomban.

Kitüntetések: Legfőbb Ügyészi Dicséret (1973) Kiváló Munkáért (1984) Főügyészségi tanácsos (1986)

Források: Legfőbb Ügyészség Irattára