Neve a forrásokban Gönczyként is szerepel. Iparoscsaládból származott. Miskolcon, majd Sátoraljaújhelyen a Magyar Általános Hitelbank fiókjánál könyvelőként dolgozott. Közben elvégezte a miskolci jogakadémiát, s 1936-ban Pécsett jogi doktori oklevelet szerzett. 1939-ben származása miatt elbocsátották állásából. 1939–1940-ben a Magyar Királyi Honvédség VIII. hadtesténél tényleges katonai szolgálatot teljesített, 1941–1943-ban munkaszolgálatos volt, a keleti frontot is megjárta. 1943–1944-ben – hivatalos bejelentés nélkül – több ügyvédi irodánál is dolgozott. 1944-ben Jolsvára vitték munkaszolgálatra, ahonnan átszökött Szlovákiába, Liptószentmiklós környékén a hegyekben bujkált, később a partizánokhoz csatlakozott. 1945-ben tért haza Miskolcra, majd Budapestre költözött, s Adorján György ügyvédi irodájában helyezkedett el. 1945-tól a Magyar Kommunista Párt és jogutódai tagja volt. 1948-ban lépett a Budapesti Népügyészség szolgálatába, később, 1953-ban a Budapesti Államügyészségen (később Budapest Főváros Ügyészsége) lett csoportvezető. Itt főként politikai ügyészként dolgozott, és a politikai osztály vezetője volt. 1956-ban „az ellenforradalmi erők felszámolásában jelentős feladatokat vállalt és látott el. Szakmailag jól felkészült politikailag aktív ügyész volt.” 1959-es minősítése szerint „érdeme, hogy a rendelkezésre álló munkaerőkkel sikerült jól megoldani és elvégezni az ellenforradalmi erők felszámolásával az osztályra háruló, nagy teherként jelentkező munkát, feladatokat. Az ellenforradalmi ügyek letárgyalása óta – vezetése és irányítása alatt – az osztálya átvette az izgatásos ügyek vádiratszerkesztését és tárgyalásának ellátását is. Így a fővárosban valamennyi politikai jellegű bűnügyben úgy a vádiratszerkesztést és a vádképviseletet a politikai osztály látja el. Ezzel sikerült elérni, hogy az ügyészi szervek és bíróságok gyakorlata e cselekmények elbírálásánál egységes legyen. […] A feladatok ellátásától nem idegenkedik, sőt, szívesen vállalja. […] A belügyi szervekkel szemben azonban bizonyos elfogódottság [sic!] is jelentkezik nála, a nyomozási hibák éles felvetésében már óvatos, elnézésre hajlamos, s inkább saját hatáskörében igyekszik pótolni azokat. […] Jó szónok, művelt, olvasott és igen értelmes.” 1961-ben kinevezték a Fővárosi Főügyészség Politikai és Nyomozás Felügyeleti Főosztálynak vezetőjévé. 1962-ben a Budapest V. Kerületi Építő KTSZ állományába helyezték át.

Kitüntetések: Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1951) Az Ügyészség Kiváló Dolgozója (1957) Szocialista Munkáért Érdemérem (1960)

Források: Legfőbb Ügyészség Irattára