Apja fűtő volt a MÁV-nál. – Az elemi iskola elvégzése után különböző tapolcai üzletekben kifutóként alkalmazták. 1937 szeptemberétől fűszer-csemege kereskedőtanonc volt. Segédlevele 1940 szeptemberi megszerzését követően hadiüzemekben dolgozott: a honvédség tapolcai, majd 1941. októbertől a debreceni repülőgépjavító műhelyében, kezdetben segédmunkásként, majd raktárosként. 1942. októbertől ugyanott katonai szolgálatot teljesített. 1944. októberben megszökött alakulatától, s a szovjet csapatok bevonulásáig Debrecenben bujkált. 1944 novemberében jelentkezett az újonnan megszervezett rendőrséghez, a következő hónapban belépett a Szociáldemokrata Pártba (1948-tól az MDP, 1957-től az MSZMP tagja volt). 1944. december 1-jétől a Debreceni Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályán szolgált, 1946 december 1-jével a Debreceni Államvédelmi Osztály állományába került. 1950. májusban áthelyezték az Álamvédelmi Hatóság Nyíregyházi Osztályára. 1951. december végén államvédelmi főhadnagyi rendfokozatban leszerelt, mert pártjavaslatra felvették a Bírói és Államügyészi Akadémiára, amelynek 1952. február 15. és 1953. április 11-e között volt a hallgatója. 1953. áprilisban a Nyíregyházi Államügyészségen államügyésszé nevezték ki, 1953. szeptemberben, az új ügyészi szervezet kialakításakor a Nyíregyházi Városi-Járási Ügyészség élére helyezték. 1954. márciustól megyei ügyészként a Veszprém Megyei Ügyészséget vezette. 1958. októberben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán doktori oklevelet szerzett. Egy 1958. májusi feljegyzés szerint „az ellenforradalom idején az ügyészségről eltávolították, melynek következtében nagyon megijedt és ez egy ideig rányomta bélyegét magatartására. Pl. kb. 1956. november 7-én a megyei pártbizottság már elkezdte munkáját, amikor Péntek elvtárs bement a megyei pártbizottságra érdeklődni, hogy mit tegyen, elfoglalja-e újra a helyét az ügyészségen, és csak az elvtársak biztatására mert munkahelyére visszamenni. Az ellenforradalom leverése után azonban fokozatosan megszilárdult és politikailag probléma vele szemben nem merült fel.” Szakmai hiányosságait, vezető alkalmatlanságát minden minősítésében hangsúlyozták, ennek ellenére csak 1975. április végén mentették fel Veszprém megyei főügyészi beosztásából, és 1975. május 1-jével áthelyezték a Legfőbb Ügyészség Büntetőjogi Főosztályára osztályvezető-helyettes ügyésznek. 1976. májustól a Legfőbb Ügyészség Titkárságán, 1977. szeptembertől a Pénzügyi Főosztályon dolgozott, 1978. december végén korengedménnyel nyugállományba vonult.

Kitüntetések: Közbiztonsági Érem bronz fokozata (1951); az Ügyészség Kiváló Dolgozója (1958); Munka Érdemrend ezüst fokozata (1966); Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970); Munka Érdemrend arany fokozata (1972); Ügyészségi Törzsgárda ezüst fokozata (1976); Ügyészségi Törzsgárda arany fokozata (1978).

Források: Legfőbb Ügyészség Központi Irattára XII/947, P/128.