Apja gépész, uradalmi szeszfőzdevezető volt. – Az elemi iskolát szülőfalujában végezte. 1937-ben Pécsett, a ciszterciek Nagy Lajos Gimnáziumában érettségizett, 1941. júniusban az Erzsébet Tudományegyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett. Pályafutását a Csurgói Járásbíróságon kezdte joggyakornokként, de már 1941. októberben behívták katonának. Karpaszományos és hadapródiskolát végzett, 1944 augusztusától frontszolgálatot teljesített. 1945. április 11-én zászlósi rendfokozatban hadifogságba esett, 1947 augusztusában tért haza a Szovjetunióból. 1947 őszétől a Csurgói Járásbíróságon bírósági aljegyző, majd jegyző volt. 1948. februárban a Szentlőrinci Járásbírósághoz, 1950. januárban a Pécsi Államügyészséghez helyezték át. 1950. februárban egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett. 1953. szeptembertől a Baranya Ügyészséghez helyezték át, 1954. szeptembertől végig a Legfőbb Ügyészség nyomozó osztályán szolgált. A kommunista pártba nem lépett be, 1958-as minősítése szerint „az ellenforradalom alatt helytelen magatartást nem tanúsított.” 1982. július 31-én nyugdíjazták.

Kitüntetések: Az Ügyészség Kiváló Dolgozója (1956, 1969); Ügyészségi Törzsgárda arany fokozata (1976); Ügyészségi Törzsgárda ismételt arany fokozata (1981); Munka Érdemrend bronz fokozata (1982).

Források: Legfőbb Ügyészség Központi Irattára XI/2623, H/97.