| Motzer Nándor hadnagy 1956. novemberben Ausztriába szökött, ahonnan továbbment Nyugat-Németországba. 1958. április 11-én elfogták, amikor az NSZK-ból engedély nélkül átment az NDK-ba. A keletnémetek május 31-én átadták Magyarországnak.
Motzer ellen négy pontban emelt vádat a katonai ügyészség. Megvádolták tiltott határátlépéssel, mivel 1958-ban illegálisan érkezett a Német Demokratikus Köztársaság területére (vagyis nem azért, mert 1956-ban engedély nélkül elhagyta Magyarországot). Ezen cselekményéért tehát nem Magyarországon, hanem az NDK-ban kellett volna bíróság elé állítani. Vádat emeltek ellene bűnszövetkezetben elkövetett társadalmi tulajdon elleni lopás címén, mivel a gépkocsi, amelyen 1956. novemberben a határig utaztak, társadalmi tulajdonban volt. A gépkocsit nem vitték ki, hanem Motzer sógoránál hagyták, aki eladta. Végül államrend elleni izgatással is megvádolták, mivel a táskájában az NDK-ba vitt egy hungarista könyvet és ötvenhatos fotókat. A cselekménynek az NSZK-ban jelentéktelen volt a tárgyi súlya, a bűnjelként felhasznált tárgyakhoz pedig csak az NDK határ- és rendvédelmi szervei férhettek hozzá. Az ítélet alapját tehát kizárólag a hűtlenségi vád képezte, amelynek alátámasztására az ügyészség és a bíróság megállapítása szerint is csak közvetett bizonyítékok álltak rendelkezésre. Motzer ugyanis az eljárás egyik szakaszában sem tett beismerő vallomást, és a tárgyi bizonyítékok – a Nyugatról hazaírt levelek – sem támasztották alá egyértelműen, hogy elkövette a vád tárgyává tett bűncselekményt. Hogy annak bizonyítása mennyire gyenge lábon állt, jól mutatja, hogy a tárgyaláson kénytelen volt vallomást tenni Motzer fogdaügynöke. Ilyen bizonyításhoz a dekonspirálódás veszélyének elkerülése érdekében csak végső szükség esetén folyamodtak. A vamzer sem állította azonban, hogy Motzer a cellában elismerte volna, hogy beszervezték, csupán annyit mondott: „Én úgy éreztem, hogy őt beszervezték.” Márpedig a hatályos büntető perrendtartás szerint a tanúnak nem feltételezéseiről, következtetéseiről, hanem az általa tapasztaltakról kell vallomást tennie. Motzer vallomásának azt a valószerűtlenül hangzó elemét, amely szerint azért ment az NDK-ba, hogy ott politikai menedékjogot kérjen, a vamzer is megerősítette.
A Budapesti Katonai Bíróság 1959. február 16-án tárgyalta az ügyét. Csoportosan elkövetett külföldre szökés, hűtlenség, izgatás és társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben elkövetett lopás vádjával halálra ítélték. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma 1959. április 3-án elutasította a fellebbezését. Hat nappal később kivégezték. |