Perek

Perek: 225 / 275

Szabó Jánost 1956. november 18-án vették őrizetbe, miután két társával (köztük a később szintén kivégzett Nagy Lajossal) kirabolta a kecskemét–máriavárosi postát. 1957. február 19-én első fokon tizenkét évre ítélték, amit a Legfelsőbb Bíróság 1958. március 18-án tíz évre csökkentett. Büntetését a Váci Országos Börtönben töltötte. Ötvenhatos cselekményei miatt 1959. június 6-án rendelte el a nyomozást a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya. Szabó igyekezett tagadni egy-egy vádpontot, illetve kisebbíteni cselekményének súlyát, mire a nyomozók tanúvallomások és felismerési jegyzőkönyvek sokaságával dokumentálták a bűnösségét. A nyílt nyomozást egy hónapon belül, 1959. július 8-án lezárták. A vizsgálat mindegyik vádpontban bizonyítottnak látta Szabó bűnösségét. Az iratismertetéskor számos vallomást igyekezett cáfolni, és bizonyítás-kiegészítési indítványt terjesztett elő. Tetteit súlyos ellenforradalmi bűncselekménynek tekintették, és mivel a vizsgálat lezárásakor már csak a Budapesti Fővárosi Bíróságon működött népbírósági tanács, első fokon ügyét az tárgyalta. A legkeményebb bírákat kapta: első fokon Tutsek Gusztáv, másodfokon Borbély János volt a tanács elnöke. Tutsek a vád tanúinak meghallgatása után befejezettnek nyilvánította a bizonyítási indítványt, a vádlott által beterjesztett bizonyítás-kiegészítést elutasította. Mindegyik vádpontban bizonyítottnak találta Szabó bűnösségét, és „semmiféle enyhítő körülményt megállapítani nem tudott”, ezért halálra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság az 1960. február 29-i fellebbezési tárgyaláson az egyik bűncselekmény minősítését megváltoztatta, de az ítélet rendelkező részét jogerőre emelte.