1936. 01. 27. Kecskemét — 1956. 12. 20. Kecskemét
Foglalkozása a peres iratok szerint: kocsikísérő
Apja mezőgazdasági munkásként dolgozott a Városföldi Állami Gazdaságban. Nyolcan voltak testvérek. Öt elemit végzett, majd 1952 és 1954 között Tatabányán kőművesnek tanult. Ezt követően a Kecskeméti Magasépítő Vállalatnál, majd a Gyógyszeripari Vállalatnál dolgozott, végül a Mezőkernél lett kocsikísérő. A forradalom előtt többször volt büntetve: 1954-ben rendzavarás és kisebb lopások miatt 10 hónapra, egy évvel később lopásért 8 hónapra ítélték. 1956 elején hatósági közeg elleni erőszakért nem jogerősen 8 hónap börtönt kapott.
1956. december 10. előtt nem vett részt a forradalomban, munkatársaival együtt ellátta feladatát, élelmiszert szállítottak. (Az élelmezésben dolgozókra nem vonatkozott az októberi sztrájk.) 1956. december 10-én Kecskeméten tüntetések kezdődtek, másnap sokan csatlakoztak a Nagy-budapesti Központi Munkástanács meghirdette 48 órás sztrájkhoz. A tüntetések hírére Góbor hazament (az odaúton kapott egy pisztolyt), majd miután apjával és néhány ismerősével italoztak, elhatározták, hogy „megleckéztetik” Csík Antalt, az állami gazdaság igazgatóját.
Este elmentek az igazgató házához. Miután hiába hívták ki, bedobálták az ablakokat, ifjabb Góbor Ferenc pedig belőtt az ajtón. A házba bejutva Csíkot és családtagjait, valamint a vendégeiket fenyegették, Góbor a plafonba is lőtt egyet, vallomása szerint azért, mert azt hitte, az igazgató fegyverért nyúl. Bántódása végül senkinek sem esett, a támadók szétszéledtek, és még aznap vagy másnap hajnalban elfogták őket a hatóságok.