Perek

Vádlottak: 858 / 1734

1920. 04. 01. Kétegyháza

Foglalkozása a peres iratok szerint: lakatos

A Kummer Károly elleni per a megtorlás azon kisszámú eljárása közé tartozik, amelyet a vádlott(ak) távollétében folytattak le. Miután október 25-én Miskolcon megalakult a megyei munkástanács, a hatalom megtartása érdekében másnap Sátoraljaújhely párt- és tanácsi vezetői is munkástanácsot alakítottak. 27-én tüntetők gyűltek a tanácsháza elé, mire a vezetők többsége, köztük a párttitkár és a rendőrkapitány Csehszlovákiába menekült. A rendkívüli helyzetben Kummer Károly (akinek nagy szerepe volt a tüntetés békés mederben tartásában) rendfenntartó nemzetőrséget szervezett (az ítélet szerint az államrend megdöntésére irányuló szervezkedést hozott létre és vezetett). A nemzetőrség felállítását különösen indokolták az október 26–27-én Miskolcon történtek, illetve az utóbb valótlannak bizonyult hírek, amelyek szerint a borsodi büntetés-végrehajtási munkahelyekről kitörtek az elítéltek. A nemzetőrség mindvégig együttműködött a rendőrséggel és a hadkiegészítő parancsnoksággal, attól kapták a fegyvereket. Kummer elszállíttatta a kapitányságról az államvédelem operatív iratait, ezzel megakadályozta azok nyilvánosságra kerülését. Ezt a bíróság államtitoksértésként írta a terhére. A november 4-i szovjet támadás hírére a deportálástól való félelem miatt és az ellenállás megszervezése érdekében számos városból mentek fiatalok a környező erdőkbe, hegyekbe. Ezek közül a „mecseki láthatatlanok” nevű csoport vált a legismertebbé. Kummer Károly vezetésével Sátoraljaújhelyről a pécsinél sokkal nagyobb, jobban felfegyverzett egység ment a Zempléni-hegységbe, és Miskolcról, Sárospatakról és Szerencsről is csatlakoztak hozzájuk fegyveresek. A kőkapui turistaházban szabályos katonai tábort rendeztek be. Másnap Sátoraljaújhelyen a kádárista pártbizottság megkezdte a munkásmilíciának nevezett új karhatalom szervezését, de Kummer egységével rajtuk ütött. Magukkal vitték a milícia számára összegyűjtött fegyvereket, foglyul ejtették a járási párttitkárt és a milícia élére kijelölt honvédtiszteket. Ezzel Kummer az ítélet szerint elkövette a személyes szabadság megsértésének bűntettét. A városi munkástanács elnökének közbenjárására a csoport másnap szabadon engedte a foglyait. Miután november 9-én a szovjetek megszállták a várost, felszólították a felkelőket, hogy tegyék le a fegyvert, és hagyják el a bázist. Másnap Kummer személyesen tárgyalt Sátoraljaújhely szovjet városparancsnokával, és – belátva az ellenállás hiábavalóságát – feloszlatta egységét. A szovjetek őrizetbe vették, de két hét után szabadon engedték. Elhagyta az országot, és Kanadában telepedett le. A bíróság semmi enyhítő körülményt nem észlelt, ezért a vádlottat halálra ítélte. A védő hivatalból fellebbezett, de a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az ítéletet. Annak végrehajtására a vádlott távolléte miatt nem került sor.