| Kviktung Tibor, mint sokan mások, abban a hiszemben tért vissza Nyugatról, hogy rá is érvényes az amnesztia, nem fogják bíróság elé állítani. A megtorlás idején azonban az amnesztia csak az ország engedély nélküli elhagyására vonatkozott. A visszatérők ellen külföldre „szökésük” előtt itthon, vagy azt követően Nyugaton elkövetett cselekményeik alapján emeltek vádat.
Kviktung Tibor a forradalom kitörésekor Pápán teljesített szolgálatot hadnagyi rendfokozatban. Október 28-án egy szakasszal az osztrák határ mellé, a mekszikópusztai határőr őrsre vezényelték. Az ítéletbe emelt tényállás szerint ott a Szabad Európa Rádió hatására a forradalom hívévé vált, és felvette a kapcsolatot osztrák civilekkel és határőrökkel. Valójában a győri határőrkerület (amely alá a mekszikópusztai őrs is tartozott) október 26-án alárendelte magát a Győri Nemzeti Tanácsnak, vagyis a győri forradalomnak. Az eljárásban csak egy eset merült fel, amikor Kviktung személyesen kapcsolatba került osztrákokkal. Ekkor beengedett egy segélyszállítmányt, de ellenezte az osztrák javaslatot, hogy – a túlterhelt hegyeshalmi határátkelőt mentesítendő – a mekszikópusztai őrs által ellenőrzött Pomogy közeli átkelőt is nyissák meg a segélyek számára. Az utat Kviktung a környék erősen mocsaras jellege miatt nem látta erre alkalmasnak.
November 4-én, mint országszerte oly sokan civilek és fegyveres egységek, az őrs is ellenállni készült, és fegyvert adtak a harcra jelentkezőknek. Ezt a bíróság államrend elleni mozgalomban való tevékeny részvételnek tekintette. Harcra nem került sor, és Kviktung még aznap este három beosztottjával elhagyta az országot, amit az ítélet csoportosan elkövetett külföldre szökésnek, hazaárulásnak minősített. Mivel Nyugaton az oda menekülteket kikérdezték a forradalomról, annak katonai leveréséről, a visszatérteket hűtlenség bűntettében is elmarasztalták. Kviktung cselekményét, aki honvédtisztként hagyta el az országot, még súlyosabbnak minősítették: közhivatalnoki állás felhasználásával elkövetett hűtlenségnek. 1957 tavaszán kijutott az Egyesült Államokba, de még nyáron jelentkezett a washingtoni magyar követségen, ahol hazatérési engedélyt kért. Azt megkapta, de pénz híján nem tudott hazautazni. 1957 őszén az amerikai bevándorlási hivatal kiderítette, hogy Kviktung korábban párttag volt, amit kikérdezésekor elhallgatott, ezért Bécsbe toloncolták, és átadták a magyar követségnek (valószínűleg átdobott ügynöknek tartották). A követség segítségével tért haza, de már a határon őrizetbe vették, és megindították ellene az eljárást.
Első fokon kapott halálos ítéletét a katonai felsőbíróság, arra hivatkozva, hogy az általa szolgáltatott adatok csekély értékűek voltak, tíz év börtönbüntetésre enyhítette. |