Logo
Keresés
Keresés
Navigáció
Vádlottak: 382 / 1734
Fekete István
Életrajz
1909. 02. 09. Győrszentiván
Foglalkozása a peres iratok szerint: szállítócsillés
Mazalin György és társai pere
A per
A Mazalin György és tizenhat társa elleni per vádlottjainak többsége tatabányai bányász volt. A forradalom leverése után a szénbányászat újraindítása nélkül lehetetlen volt az ipari termelés beindítása, ezért november 30-án Apró Antal kíséretében Kádár János személyesen próbálta rávenni a bányák munkástanácsait a munka felvételére, kevés sikerrel. Mazalin György személyén keresztül a per a tatabányai forradalom két különböző fejezetét kapcsolta össze. Mazalin aktív szerepet játszott a városi munkás- és katonatanács megalakításához vezető tüntetésekben, és tagja lett a tanács elnökségének. Feladata az üzemi munkástanácsok alakításának segítése, a velük való kapcsolattartás volt. Az elnökség tagjaként és annak megbízásából járt Győrben, és felszólalt a Dunántúli Nemzeti Tanács november 2-i ülésén, ahol elhatározták a munka felvételét. Ez alapján Tatabánya is a sztrájk felfüggesztése mellett döntött, de a szovjet csapatok november 4-i támadása miatt az mégis folytatódott. A város szovjet megszállását követően a munkás- és katonatanács beszüntette tevékenységét, a bányák munkástanácsai váltak az ellenállás központjaivá. Kezükben két nagyon erős fegyver volt: a sztrájk és az MSZMP üzemi szervezésének tiltása. Az ítéletbe emelt tényállás szerint november közepén Mazalin és társai fegyveres szervezetet hoztak létre a kádárista konszolidáció akadályozása érdekében. Alapos kutatás nélkül nem lehet megállapítani, hogy ennek a bírósági történetnek mennyi valós alapja volt. Az állítólagos szervezkedés fő célja a munka felvételének akadályozása volt, akár szabotázsakciók árán. Ezt azonban valószerűtlennek mutatja, hogy a bányászok annyira elszántak voltak a sztrájk folytatására, hogy saját munkástanácsuk munkafelvételre szóló utasításait sem hajtották végre, tehát fölösleges lett volna őket kényszeríteni a sztrájkra. A kiterjedt fegyveres szervezkedést pedig cáfolja, hogy a rendőrség alig talált fegyvert a „szervezkedés” tagjainál (összesen három géppisztolyt és három pisztolyt a tizenhét vádlottnál), akik közül senki nem vett részt a decemberi tatabányai fegyveres harcokban. A koholt szervezkedési per koncepciójának kidolgozása során a politikai rendőrség eredményesen kényszerítette együttműködésre a december 8-án őrizetbe vett, majd 13-án szabadlábra helyezett Mazalin Györgyöt. Megtörését segítette súlyos betegsége, és hogy azokban a napokban fegyveres összecsapások zajlottak a városban. Az ő révén sikerült felgöngyölíteni az állítólagos szervezkedést, ami aligha volt több ismerősök alkalmi találkozásainál. A győri népbíróság előtt konspirációs okokból Mazalin nem fedte fel kollaborálását, így szervezkedés vezetése címén halálra ítélték. Miután másodfokon ügyét elkülönítették társaiétól, fény derült valós szerepére (az 1945-ös népbíróságok egyik ismert tanácselnöke, Major Ákos volt a védője). Ítéletét, a cselekmény jogi minősítését is megváltoztatva, három év börtönbüntetésre enyhítették.
1957.
09. 14.
— 1957.
09. 28.
Ügyészségi szakasz
Gyanúsított
Ügyész
Ügyészség
Fekete István
Intézkedések
Mátai Tibor
dr. Himódi Ferenc
Győr-Sopron Megyei Ügyészség
Vádiratban
foglalt vád
Társak
1957.
10. 28.
— 1958.
11. 13.
Bírósági szakasz
Elsőfokú eljárás
1957. 10. 28. — 1957. 11. 21.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
B.0027/1957
Győri Megyei Bíróság népbírósági tanácsa
zárt
Győr
1957.10.28. , 10.29. , 10.30. , 10.31. , 11.01. , 11.02. , 11.05. , 11.06. , 11.07. , 11.08. , 11.09. , 11.11. , 11.12. , 11.14. , 11.15. , 11.21.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
IV.
Fekete István
Fazekas Ferenc
tanácsvezető bíró
Mátai Tibor
Társak
Lovas József
népbíró
Petz László
népbíró
Ítélet
Száma: B.0027/1957/16
Kihirdetés helye: Győr
Időpontja: 1957. 11. 21.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
IV.
Fekete István
15 év börtön
teljes vagyonelkobzás
ítéletben foglalt
nem
Társak
Másodfokú eljárás
1958. 09. 23. — 1958. 11. 13.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
Nbf.I.5198/1958
Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa
zárt
Budapest
1958.09.23. , 09.26. , 11.13.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
IV.
Fekete István
dr. Antal Pál
tanácsvezető bíró
dr. Imrefi László
Társak
Maróti Károly
népbíró
Varga István
népbíró
Németh Ferenc
népbíró
Schnierer Ferenc
népbíró
Ítélet
Száma: Nbf.I.
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1958. 11. 13.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
IV.
Fekete István
8 év börtön
teljes vagyonelkobzás
ítéletben foglalt
igen
Társak
Másodfokú eljárás
1958. 12. 09. — 1958. 12. 30.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
Nbf.64/1958
Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa
zárt
Budapest
1958.12.09. , 12.30.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
Társak
dr. Antal Pál
tanácsvezető bíró
dr. Imrefi László
Maróti Károly
népbíró
Varga István
népbíró
Németh Ferenc
népbíró
Schnierer Ferenc
népbíró
Ítélet
Száma: Nbf.64/1958/2
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1958. 12. 30.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
Társak