Perek

Vádlottak: 393 / 1076

1912. 01. 21. Budapest

Foglalkozása a peres iratok szerint: a győri távkábelerősítő-állomás vezetője

Pális Pál és perbe fogott társainak többsége a győri rádiónál dolgozott, a többiek a postánál vagy más hírközlési intézménynél töltöttek be vezető pozíciót. Az ellenük folytatott népbírósági eljárás az ítéletek súlyát és a vádlottak szerepét tekintve az egyik legnagyobb volt a győri perek közül. A győri rádió október 26-ig nem sugárzott műsort, de ennek inkább a hírek bizonytalansága, semmint az volt az oka, hogy vezetői már akkor teljes mértékben azonosultak a felkeléssel, és ily módon támogatták azt. Október 25-én Pális, Szebeni János és Szücs Lajos Budapestre utazott, hogy technikai segítséget nyújtsanak a Kossuth rádió Bródy Sándor utcából a Parlament épületébe menekített stúdiójának. Az alkalmat felhasználva röviden beszéltek Kádár Jánossal, útmutatást kérve tőle. Miután Győrött az október 23-a előtt is vezető pozíciókat betöltő, parlamenti képviselő Szigethy Attila vette át az irányítást, a városba visszatért vádlottak mindenben támogatták az általa vezetett nemzeti tanács tevékenységét. Az addig csak napi fél órában az országos rádióktól átvett műsorokat sugárzó győri rádió aznaptól egész napos adással jelentkezett. Október 28-án a balatonszabadi rádióállomás munkástanácsa úgy döntött, hogy az országos Petőfi rádió helyett a győri rádió műsorát közvetítik. Ennek folytán az addig csak Győrött és a város közvetlen közelében hallható rádió az egész országban és a határon túl is foghatóvá vált. A rádió országos híreket is adott, de elsősorban a Győri Nemzeti Tanács szócsöve volt: annak intézkedéseiről számolt be, és a nyugat-magyarországi eseményekről tájékoztatott. A hírek vétele és ellenőrzése érdekében a postán keresztül közvetlen távbeszélő vonalakat építettek ki több nyugat-magyarországi várossal, sőt Nyíregyházával is, ami a szovjet csapatok mozgásának megfigyelése miatt volt különösen fontos. Amikor a november 4-i támadás részeként a szovjet csapatok megszakítottak a kapcsolatokat a magyar városok között, a győrieknek a postai vonalakon mégis sikerült közvetlen összeköttetést teremteniük Budapesttel. Az 1956. november 4-i szovjet megszállás előtt október 30-án érte a legnagyobb kihívás a győri forradalmat, amikor a magát a budapesti szabadságharcosok küldöttjének kiadó Somogyvári Lajos ellenkormány alakítására próbálta kihasználni a Dunántúli Nemzeti Tanács megalakítására összehívott dunántúli konferenciát, és a győri rádión keresztül akart szózatot intézni az ország népéhez. Puccskísérletének elhárításában (mások mellett) a vádlottak is fontos szerepet játszottak. Az ötvenhatos eljárásokkal ellentétben a másodfokú bíróság érdemben bírálta felül az elsőfokú eljárást és az ítéletet, korrigálni próbálva annak szabálysértéseit. Egyebek mellett kifogásolta a védelmi indítványok elutasítását, különösen azt, hogy a bíróság ahelyett, hogy a győri rádió adásainak beszerzésére törekedett volna, annak a Szabad Európa Rádió által átvett szövegére alapozta ítéletét. Az iratanyag hiányos, az ügyészségi iratok és a tárgyalási jegyzőkönyvek nem állnak rendelkezésünkre.