| 1957. január 20-án a budai karhatalom házkutatást tartott Varró Csaba lakásán, akiből azonnal kiverték, hova rejtett el nagy mennyiségű fegyvert, egyebek mellett hét géppisztolyt és három golyószórót. Mégsem állították rögtönítélő bíróság elé, hanem államrend elleni fegyveres szervezkedés vádjával indítottak nyomozást ellene, valamint változó összetételű és létszámú társai ellen. Ezt egyaránt magyarázhatja, hogy 1957. januárban a nagyüzemi munkástanácsok, különösen egy olyan hadiipari üzem munkástanácsa, mint Varró munkahelye, a Magyar Optikai Művek, még rendelkeztek akkora súllyal, amely elegendő volt munkatársuk életének megmentésére. De az sem zárható ki, hogy a hálózati úton Varró cselekményeiről már információkkal rendelkező politikai rendőrség a fegyvert rejtegető, röpcédulázó, a Nagy-budapesti Központi Munkástanáccsal és Király Bélával egyaránt kapcsolatba hozható munkástanácstag ellen nagyobb, látványosabb ügyet akart kreálni egy egyszerű statáriális pernél.
Varró Csaba munka mellett szerzett technikumi érettségit. Mint a Magyar Optikai Művek DISZ-bizottságának tagja, október 23-án ő fogadta a műegyetemisták küldöttségét, majd ismertette a dolgozókkal követeléseiket, és hogy felhívták őket, csatlakozzanak a tüntetéshez, amelyen ő maga egyéb elfoglaltsága miatt nem vett részt. Október 29-én tagja lett az üzemi munkástanácsnak, a gyáron belüli tájékoztatást intézte, illetve a Böszörményi úti rendőrtiszthelyettesi iskolából fegyvereket szerzett a munkástanács vezetői részére. A másodrendű vádlott Koleszár Jánossal november 4-én, majd a következő napokban nagyobb mennyiségű fegyvert vitt a lakására, részint a gyári őrség fegyvereit, részint amit az utcán találtak, illetve néhány napra szállást adott olyan katonáknak, akiknek alakulatát szétzavarták a szovjetek. A fegyvereket november közepén Koleszárral közösen egy ponyvába csomagolva elásták. A munkástanács felkérésére november 5-én megpróbálták megtalálni Király Bélát a budai hegyekben, de kudarcot vallottak. December közepén kapcsolatba került néhány sportkórházi dolgozóval, velük egy december 23-i megemlékezésre felhívó röplapot készített és terjesztett. Január közepén elhatározta, hogy egy kisebb társasággal Nyugatra menekül. Ennek részleteit beszélték meg, amikor a karhatalom feljelentés alapján rajtaütött a lakásán, és mint Varró szervezkedésének tagjait őrizetbe vette az ott tartózkodókat.
Varró Csabának egyetlen, akkor súlyos bűncselekménynek minősülő cselekménye volt, a fegyverek elrejtése, és miután azokat megtalálták a karhatalmisták, azt tagadni sem tudta. Az állítólagos szervezkedés azonban kimerült egyetlen röplap elkészítésében és terjesztésében. Azon kívül csak beszélgettek a történtekről, a Nyugatra menekülés lehetőségéről. Első fokon ez is elegendő volt halálra ítéléséhez. A katonai felsőbíróság bár minden másban megerősítette az elsőfokú ítéletet, de személyi körülményei miatt Varró Csaba büntetésén enyhített. |