Perek

Vádlottak: 1301 / 1722

1929. 11. 12. Veresegyház

Foglalkozása a peres iratok szerint: földműves

Bata Sándor és társai ügyét statáriális eljárásban tárgyalta a budapesti hadbíróság. A vádlottak veresegyházi nemzetőrök voltak. 1956-ban a községben erőszakos cselekmények nem történtek, a nemzetőrség a közrend védelmében együttműködött a rendőrséggel, sőt, november 10-e után egy ideig a megszálló szovjet erőkkel is. A vád azon alapult, hogy a statárium kihirdetése után sem szolgáltatták be nemzetőrként kapott fegyvereiket. A vádlottak azzal védekeztek, hogy azokat a később Nyugatra menekült parancsnokuk, egy honvéd százados utasítására rejtették el, a statáriumról pedig csak akkor értesültek, amikor már lejárt a beszolgáltatásra adott határidő. A hadbíróság az elsőrendű vádlottat, Bata Sándort halálos ítélettel sújtotta, vele szemben a fegyverrejtegetésen túl államrend elleni szervezkedés gyanúja is felmerült. Halálra ítélése azonban mindenképpen aggályos volt. Nem vette figyelembe a bíróság, hogy a két elásott géppisztolyt a másodrendű vádlott, Hardi Lajos portáján találták meg, Batánál csak egy pisztoly volt, kisebb tűzerejű fegyver, mint társainál, akiknél egy kivétellel géppisztolyt találtak. Másfelől egyetlen, különösen érdekelt tanú vallomása alapján bizonyítottnak tekintették, hogy Bata 1957. februárban fegyveres szervezkedést kezdeményezett, és annak sikere érdekében lépéseket tett a helyi rendőrőrs megfélemlítésére. Ezt Bata mindvégig tagadta, és az ő verzióját igazolták érdektelen tanúk vallomásai. Halálos ítéletét az Elnöki Tanács kegyelemből tizenöt év börtönbüntetésre változtatta