Perek

Vádlottak: 225 / 1734

1929. 09. 29. Magyaratád — 1957. 04. 12. Győr

Foglalkozása a peres iratok szerint: gépkocsiszerelő

Munkáscsaládban született. Hat elemit végzett, majd kovácstanoncnak állt. Egy évvel később, 1947-ben Ausztriába szökött, ahol mezőgazdasági munkásként dolgozott. 1951. szeptember 29-én elfogták, miközben segített valakinek átlépni a határt. Az osztrákok átadták a szovjeteknek, akik hazatoloncolták. Embercsempészet és tiltott határátlépés miatt öt év börtönre ítélték, büntetését Oroszlányban és Jászberényben, büntetés-végrehajtási munkahelyen töltötte. 1956. március 7-én szabadult. Hazatért Veszprémbe, és az ottani teherfuvarozási vállalatnál lett gépkocsiszerelő. Október 26-tól részt vett a veszprémi tüntetésekben, majd november elején nemzetőrnek jelentkezett. November 4-én egysége előbb a veszprémi várban, majd a Vörös Hadsereg téren csapott össze a szovjetekkel. A harcok után két ismerőse segítségével két-két géppisztolyt és karabélyt, mintegy négyszáz töltényt és egy kézigránátot vitt haza. Ismerősei később Ausztriába szöktek, a fegyvereket pedig (egy géppisztoly kivételével, amelyről nem is tudott) az apja szétszedte. A farészeket eltüzelte, a fémrészeket pedig a Séd patakba dobta. A rendőrség 1957. március 13-án házkutatást tartott, amely során megtalálták a géppisztolyt (a lőszerek és a többi alkatrész csak 16-án került elő), és ifjabb Császárt őrizetbe vették.

Ifjabb Császár Józsefet 1957. március 13-án vették őrizetbe, mivel a házkutatást végző nyomozók egy géppisztolyt találtak a veszprémi házukban. A hivatalos iratok szerint Császár a forradalom alatt belépett a veszprémi nemzetőrséghez, november 4-én harcokban is részt vett. Miután csapata feloszlott, két, később Nyugatra menekült társával hazavitt két karabélyt, két géppisztolyt, egy kézigránátot és mintegy négyszáz lőszert. Később apja (idősebb Császár József) egy géppisztoly kivételével szétszedte a fegyvereket, elégette a farészeket, a fémrészeket és a gránátot pedig a Séd patakba dobta. A lőszereket március 14-én találta meg, azokat a hatóság két nappal később, megismételt házkutatás során foglalta le. Március 19-én mindkettejüket előzetes letartóztatásba helyezték, és mivel a bizonyítékok rendelkezésre álltak, rögtönítélő katonai bíróság elé állították őket. A Győri Katonai Bíróság 1957. április 5-én tárgyalta az ügyüket; idősebb Császár Józsefet bizonyítottság hiányában (arra való hivatkozással, hogy megkezdte a fegyverek megsemmisítést) felmentették, fiát viszont fegyver- és lőszerrejtegetés miatt halálra ítélték. Császár a tárgyaláson azt vallotta, hogy a fegyvereket a szovjetek elleni harcra akarta használni, de azt is elmondta, hogy a megtorlástól való félelem miatt nem szolgáltatta be azokat. Kegyelmi kérvényét az Elnöki Tanács 1957. április 10-én elutasította. Két nappal később Győrött végezték ki.