Foglalkozása a peres iratok szerint: nyomdai betűszedő

Apja, aki 1932-ben elhagyta a családot, fodrászként dolgozott. Három gimnáziumi osztályt végzett, majd nyomdásznak tanult, 1936-ban szabadult fel. Munkaadója 1936-ban a többi munkásával együtt beléptette a Nyilaskeresztes Pártba. 1938-ban, amikor bevonult sorkatonának, megszűnt a tagsága. A katonaságtól 1941-ben szerelt le. Még a háború előtt sajtóvétség címén két hét elzárásra ítélték. 1944 márciusában ismét behívták, előbb a keleti frontra vezényelték, majd Budapestre került. Itt esett hadifogságba 1945. február 12-én. A Szovjetunióból 1947 nyarán tért haza. Előbb telepőr lett, majd ismét nyomdászként dolgozott. 1949-ben háborús bűntett címén eljárás indult ellene. Azzal vádolták, hogy nyilasként részt vett zsidó származású emberek elfogásában és kirablásában. Katona azzal védekezett, hogy bár az egysége 1944. októberben a Lovardában tartózkodott, amelynek egy másik részén zsidókat tartottak fogva, de nekik, katonáknak semmi közük nem volt a nyilas pártszolgálatosokhoz és cselekményeikhez. A Budapesti Népbíróság 1949-ben elutasította a bizonyítási indítványát, és egy év börtönre ítélte, amelyet a Népbíróságok Országos Tanácsa két évre súlyosított. Büntetését kitöltötte. Szabadulása után előbb öntvénytisztítóként, majd egy újpesti nyomdában helyezkedett el. 1956. október 28-án csatlakozott lakóhelye, Pomáz nemzetőrségéhez. A településen semmilyen erőszakos cselekmény nem történt, amiben nagy szerepe volt a perben elítélt nemzetőröknek. Fegyveresen őrizték a Pomáz melletti Majdánpolje hegyen lévő ütegállást, onnan nem kerültek ki fegyverek. November 4-én ismeretlenek egy tiszt vezetésével nagy mennyiségű fegyvert és lőszert pakoltak le a község határában egy katonai tehergépkocsiról. November 4. után összegyűjtötték a községből a fegyvereket, és azokat a hónap közepén átadták a járási rendőrségnek. A nemzetőrséget november 19-én fegyverezte le egy szovjet–karhatalmi vegyes alakulat, de a Majdánpolje hegyen polgárőrségként még egy hónapon keresztül ők őrizték az ütegállást. A november 4-én a község határában lepakolt fegyverzetet előbb a tanácsházára, később a sportotthonba vitték, majd Bóna javaslatára december 9–10 körül egy éjjel onnan vitték a Majdánpolje hegyre, ahol elásták. A fegyvereket 1957. január 23-án bejelentés alapján találták meg a rendőrök, Katonát még aznap letartóztatták. Bár egy ideig rendes nyomozás folyt ellene, később – ügyvédje tiltakozása ellenére – társaival együtt rögtönítélő bíróság elé állították.