Perek

Vádlottak: 347 / 1734

1913. 03. 26. Sashalom (Budapest)

Születési név: Liedl Gizella

Foglalkozása a peres iratok szerint: könyvkötő

Bühringer Józsefet 1958. augusztus 20-án, Angyal Józsefné Friedl Valériát egy nappal később helyezték előzetes letartóztatásba. Kémkedéssel, vám- és devizabűntettekkel, valamint árdrágító üzérkedéssel vádolták őket. Az eljárás célja annak bizonyítása lehetett, hogy az ellenség még mindig aktív, így nagy szükség van a néphatalom legfőbb támaszára. Az eljárás külön érdekessége, hogy Angyalné nem költötte el a csempészésből és az adatszolgáltatásból befolyt pénzt, hanem minden forintot félretett. 1952-ben ugyanis hűtlenség vádjával nemcsak börtönbüntetésre, hanem teljes vagyonelkobzásra ítélték őt és férjét. Számításai szerint legalább nyolcvankétezer forintja kellett legyen, a házkutatást végző rendőrök azonban csak hatvanhétezerről tettek jelentést. A két összeg közötti különbség hozzávetőleg egy tanító egyéves jövedelme volt. Angyalné az eljárás kezdetén próbálta tagadni az adatszolgáltatást, de a hatóság rendelkezésére állt az a tizenhét jelentés, amelyeket Bühringer Józsefen keresztül kijuttatott az országból. A jelek szerint az eljárás ugyanúgy az „ávó” által provokált kémper volt, mint Ábrahám Józsefé és Lukács Lászlóé. A kémszervezet létrehozását mindegyik esetben egy, a vádlott által alig ismert személy kezdeményezte, aki később nem került a vádlottak közé. A Budapesti Katonai Bíróság Bühringer Józsefet és Angyal Józsefnét 1959. május 27-én hűtlenség, folytatólagosan elkövetett izgatás, valamint folytatólagosan elkövetett vámbűntett és devizabűntett, továbbá árdrágító üzérkedés vádjával halálra ítélte. Az ítéletbe emelt jellemzése szerint Angyal Józsefné „egy megátalkodott ellenség, hivatásos kém. Német származású, osztályidegen, horthysta főjegyző felesége”. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának különtanácsa 1959. július 16-án helybenhagyta a halálos ítéleteket. Harmadik társuk, a csempészésben részt vevő Fadgyas Antalné négyéves büntetését két évre mérsékelték. Ebben szerepet játszhatott, hogy egy alkalommal cellatársával együtt jelentett a vele egy zárkában őrzött Angyalnéról. Bühringer József ítéletét az Elnöki Tanács másnap életfogytig tartó börtönre enyhítette, 1964-ben szabadult. Angyal Józsefnét 1959. július 21-én, a Kozma utcai börtön udvarán végezték ki.