Logo
Keresés
Keresés
Navigáció
Vádlottak: 1592 / 1734
Törzsök József
Életrajz
1929. 07. 20. Vereb
Foglalkozása a peres iratok szerint: bányász
Erős István és társai pere
A per
Erős István ügyében 1957. március 9-én rendelt el nyomozást a politikai rendőrség vizsgálati osztálya. Mayer Antal május elején történt bekapcsolásáig ő volt az ügy elsőrendű gyanúsítottja. Az ügy középpontjában Tóth Ferenc államvédelmi százados 1956. október 31-i meggyilkolása állt. Erős az első kihallgatásain tagadta, hogy része lett volna a százados megölésében. A vizsgálat első szakaszában annak elismerésére szorították rá, hogy a Nagykörút és az Aradi utca sarkán részt vett az akasztásban. A második szakaszban már azzal is gyanúsították, hogy az Eötvös utcában követelte Tóth százados kiadását, akit utána az első között bántalmazott, és bicskával többször megszúrt. Ezt a vádat mindvégig tagadta. A rendőrség 1957. június közepén zárta le a vizsgálatot, és az ügyet vádemelési javaslattal átadta az ügyészségnek. Az ügyészség azonban július elején a vizsgálatot vezető „Bruzsa Gábor rendőrnyomozó főhadnagy elvtárs beszámolója értelmében pótnyomozás foganatosítása céljából” visszaadta az ügyet a vizsgálati osztálynak. A pótnyomozás lefolytatását követően augusztus elejére elkészült a vádirat, majd a fővárosi bíróság népbírósági tanácsa a következő hónapban megkezdte a per tárgyalását. Fekete László tanácsa az ötödik tárgyalási napon elkülönítette Erős István, valamint a harmad- és negyedrendű vádlottak ügyét, és újabb pótnyomozást rendelt el, mivel cselekményüket nem látta elegendően feltártnak és bizonyítottnak. Az újrakezdett eljárásban a fővárosi bíróság ugyancsak Fekete László vezette népbírósági tanácsa államrend elleni mozgalom, gyilkosság és lopás címén 1958. február 5-én életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Erőst, noha a pótnyomozás során felkutatott tanúk semmit nem tettek hozzá az ellene emelt vádak bizonyításához. Az ítélet ellen csak a vádlott és védője fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa az első fokon hozott tényállás és minősítés változatlanul hagyása mellett büntetését halálbüntetésre súlyosította. Kegyelemre nem ajánlották, így az ítélethirdetést követő harmadik napon kivégezték.
1957.
04. 06.
— 1957.
11. 22.
Vizsgálati szakasz
Gyanúsított
Főkihallgató
Nyomozó szerv
Törzsök József
Nyomozati
cselekmények
Bruzsa Gábor rny. főhadnagy
BM ORFK II. (Politikai Nyomozó) Főosztály Vizsgálati Osztály
Társak
1957.
07. 05.
— 1957.
11. 05.
Ügyészségi szakasz
Gyanúsított
Ügyész
Ügyészség
Törzsök József
Intézkedések
dr. Rónai Róbert
nincs adat
dr. Gönczi György
dr. Götz János
Budapest Főváros Ügyészsége
Vádiratban
foglalt vád
Társak
1958.
01. 22.
— 1958.
10. 07.
Bírósági szakasz
Elsőfokú eljárás
1958. 01. 22. — 1958. 02. 05.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
NB.I.7083/1957
Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa
nyilvános
Budapest
1958.01.22.
, 01.29. , 02.05.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
II.
Törzsök József
dr. Fekete László Árpád
tanácsvezető bíró
dr. Csik Péter
Társak
Kovács Ernő
népbíró
Horváth István
népbíró
Ítélet
Száma: NB.I.7083/1957/2
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1958. 02. 05.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
II.
Törzsök József
2 év 6 hónap börtön
nem
ítéletben foglalt
nem
Társak
Másodfokú eljárás
1958. 10. 07.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
Nbf.I.5220/1958
Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa
zárt
Budapest
1958.10.07.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
II.
Törzsök József
dr. Vágó Tibor
tanácsvezető bíró
dr. Radó Ilona
Társak
Maróti Károly
népbíró
Varga István
népbíró
Schnierer Ferenc
népbíró
Németh Ferenc
népbíró
Ítélet
Száma: Nbf.I.5220/1958/6
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1958. 10. 07.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
II.
Törzsök József
2 év 6 hónap börtön
nem
ítéletben foglalt
igen
Társak