Foglalkozása a peres iratok szerint: segédmunkás

Szegényparaszti családban született, ezért a hat elemi elvégzése után dolgozni kezdett. 1950-ben Budapestre költözött, ahol előbb az Óbudai Hajógyárban, majd egy balesete után az Egyesült Izzóban lett ipari tanuló. Miután 1951-ben megnősült, nem törekedett tovább szakma megszerzésére, és a jobb kereset reményében sűrűn váltogatni kezdte a munkahelyeit. 1952-től 1954-ig sorkatonai szolgálatot teljesített, majd fél évvel a leszerelése után továbbszolgálatra jelentkezett a Kossuth Tüzértiszti Iskolára, de a hathetes próbaidőt követően leszerelték. A forradalom kitöréséig ismét több munkahelyen megfordult, miközben 1956-ban fél éven át segédrendőrként is tevékenykedett Budapesten, a VIII. kerületi kapitányságon. Feleségétől hamar különvált, két rövidebb kapcsolatából egy-egy gyermeke született. A forradalom kitörésekor a Kilián laktanya épületében lévő munkásszálláson lakott, s a 44. számú építőipari vállalatnál volt segédmunkás. Október 23-án éjszaka ott volt a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai központjának ostrománál, majd Práter utcai fegyveresekkel vett részt a küzdelemben. Tagja volt annak a csoportnak, amely 25-én tűzharcot követően foglyul ejtett egy ellenük küldött rendőrségi egységet. A hónap végén csatlakozott a nemzetőrséghez. Október 30-án a lövöldözés hírére a többi fegyveressel a Köztársaság térre ment, és részt vett az ostromban, majd az épület átkutatásában. A bíróság bizonyítottnak tekintette, hogy a pártház elfoglalása után részese volt az egyik honvédtiszt meggyilkolásának. Október 31-én társával két, ávósnak tekintett rendőrtisztet kísért a Jászai Mari térről a Práter utcai parancsnokságra, de az Oktogonnál a tömeg megállította őket, és Tóth Ferenc százados után ezt a két tisztet is agyon akarták verni. Dobinak és társának azonban sikerült őket bemenekíteni az egyik házba, ahol tisztázták, hogy nem államvédelmisek, hanem rendőrök. Nincs nyoma, hogy november 4-től részt vett volna a harcokban. November végén a forradalom alatt megismert barátnőjével Ausztriába menekült, majd onnan továbbment Svájcba. Egy verekedésben leütött egy ugyancsak menekült magyart, ezt követően az NSZK-n és Csehszlovákián keresztül visszatért Magyarországra.