Perek

Vádlottak: 1193 / 1734

1941. 06. 23. Budapest

Foglalkozása a peres iratok szerint: gimnáziumi tanuló

Folly Gábort 1957. január 3-án a lakásán vették őrizetbe. Ügyében a politikai rendőrség budapesti vizsgálati osztálya folytatta le a nyomozást. Az eljárás középpontjában az a vád állt, hogy 1956. november közepétől egy részben fiatalkorúakból álló illegális fegyveres szervezkedést hozott létre, hogy azzal vegyen részt a reményei szerint hamarosan kezdődő újabb „ellenforradalomban”. Addig is szabotázsakciókat terveztek, és fel kívánták venni a kapcsolatot az ötvenhatos emigrációval. A vádak ebben a perben – mint több másikban is – az eljárás alá vontak önmagukat és egymást terhelő vallomásain alapultak. A politikai rendőrség a rendelkezésére álló két hónapon belül befejezte a vizsgálatot, és az ügyet február 28-án megküldte a fővárosi ügyészségnek. Az ügyet a gyorsított eljárás rendelkezései szerint tárgyalták, ami lehetővé tette a vádlottak vádirat nélküli bíróság elé állítását. Az ügyészség március 9-én készítette el a nyomozati eredményeket összegző feljegyzést, majd még aznap ugyanazon a számon egy vádiratot is. Ez utóbbi március 15-én érkezett meg a bíróságra, amely négy nappal később megkezdte a per tárgyalását. Március 23-án, négy tárgyalási napot követően már az ítélet is megszületett. Az ügyész az elsőrendű vádlottra halálbüntetést kért, és mivel a bíróság Follyt csak életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, súlyosításért fellebbezett. A fellebbezéseket egy eljárásban bírálta el a Legfelsőbb Bíróság Molnár László vezette népbírósági tanácsa, amely – helyt adva az ügyészi indítványnak – halálra ítélte Follyt, míg a többi vádlott elsőfokú ítéletét érdemben helyben hagyta. A népbírósági tanács az elsőrendű vádlottat nem ajánlotta kegyelemre, így a halálos ítéletet négy nappal később végrehajtották.