Perek

Perek: 76 / 275

Gábor Pétert 1957. november 6-án vették őrizetbe, és három nappal később helyezték előzetes letartóztatásba. Szervezkedésben való tevékeny részvétellel és gyilkossággal vádolták meg. Pere azokkal az eljárásokkal rokon, amelyekkel azt kívánták bizonyítani, hogy az „ellenforradalmárok” közönséges gyilkosok, akik a legkisebb gyanú esetén azonnal öltek. A Budapesti Fővárosi Bíróság 1958. március 10-én a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel, szándékos emberölés és „ittas állapotban elkövetett bűntett” vádjával tizenkét év börtönre ítélte. Utóbbi tárgyi alapját egy 1957. nyári cselekménye adta: mivel erősen ittasan jelent meg a munkahelyén, elküldték, sőt kitámogatták, miközben becsmérlő megjegyzéseket tett Kádárra. Nemzetőr voltát azért minősítették ellenforradalmi szervezkedésben tevékeny részvételnek, mert egy alkalommal „házkutatást tartott”, pedig cselekménye nem az ellene tanúskodó ellen irányult, hanem éppen ellenkezőleg, tisztázta azt a tömegben elterjedt vádat, hogy ott egy ávós lakik. A bíróság az előre megfontoltság hiánya miatt gyilkosság helyett szándékos emberölésnek minősítette Ürögi János lelövését. Gábor Péter mindvégig beismerte, hogy ő lőtt, de az előre megfontoltságot kitartóan tagadta. A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa azonban 1958. június 12-én gyilkosságnak minősítette a cselekményt, és halálra ítélte Gábort. A döntést a Legfelsőbb Bíróság egy 1957. márciusi állásfoglalására hivatkozva indokolták: aki „az ellenforradalom alatt […] fegyvert szerzett, és azzal az ellenforradalom szolgálatában emberéletet oltott ki, annál az emberölési szándék előre megfontoltságát […], gyilkosság bűntettét kell megállapítani”. 1958. június 17-én, a Kozma utcai börtön udvarán végezték ki.