Perek

Vádlottak: 684 / 1734

1930. 12. 15. Pásztó

Foglalkozása a peres iratok szerint: mozdonyvezető

Geczkó István, Alapi László, Kelemen Károly, Kiss Antal és Tóth Miklós 1956. december 5-én robbanóanyagot szereztek a mátraszőlősi kőbányából, hogy a vasúti pályát megrongálva megakadályozzák felkelők Szovjetunióba való deportálását. Geczkó és Kiss három nappal később – a salgótarjáni sortűz hatására – felrobbantotta a Pásztó és Szurdokpüspöki közötti vasúti hidat. A rendőrség 1957. április 23-án mindnyájuknál házkutatást tartott, amelynek során megtalálták a maradék robbanószert. Alapitól emellett egy kispuskát és százötven lőszert is lefoglaltak. Az ügyben a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Osztálya folytatta le a vizsgálatot. Jog szerint robbanóanyag engedély nélküli tartásáért vonták eljárás alá a vádlottakat, ám ténylegesen a vasúti híd felrobbantása miatt, az akciót azonban még a statárium kihirdetése előtt hajtottak végre. A Budapesti Katonai Bíróság 1957. május 4-én, Budapesten nyílt tárgyalást tartott. Vádirat nem készült – ezt a statáriumot bevezető rendelet lehetővé tette –, a katonai ügyészség képviselője a tárgyalás elején szóban terjesztette elő a vádat, ami nagyban megnehezítette a vádlottak védekezését. A hadbíróság Geczkót, Alapit, Kisst és Tóthot robbanóanyaggal való visszaélés miatt (amelyhez Alapi esetében lőszer- és fegyverrejtegetés is társult) halálra ítélte, Kelemen tizenöt év börtönt kapott. Az eljárás során cselekményüket igyekeztek ipari szabotázsnak beállítani, annak elkövetését nem tagadták. A szervek Alapit tartották az akció szellemi vezetőjének, Geczkót pedig a legfontosabb végrehajtónak. Kiss Antal és Tóth Miklós ítéletét az Elnöki Tanács május 20-án kegyelemből tizenöt év börtönre enyhítette. Geczkót Alapival együtt május 6-án, a Budapesti Országos Börtön udvarán végezték ki.