Perek

Vádlottak: 1355 / 1734

1919. 03. 23. Barcs

Foglalkozása a peres iratok szerint: alkalmi munkás

A per középpontjában a Baross téri fegyveres csoport tevékenysége állt, különös tekintettel a Köztársaság téri eseményekre, a fegyveres harcra, valamint az azt követő gyilkosságokra. A vádlottakat – Stellner László kivételével – a Baross téri felkelőcsoport vezetőinek tekintették, következésképpen a Köztársaság téri gyilkosságokon túl terhükre írták azt a négy kivégzést is, amelyeket a vád szerint a bázisuk pincéjében hajtottak végre. Ez volt az utolsó ötvenhatos per, amelyben a meghozott halálos ítéleteket végrehajtották, az eljárás legismertebb vádlottja, Nickelsburg László pedig az utolsó ötvenhatos kivégzett. A pert a Legfelsőbb Bíróság Borbély János vezette tanácsa tárgyalta egyfokú eljárásban, a fellebbezés lehetősége nélkül. Az 1959 novemberében indult nyílt vizsgálatot megelőző operatív nyomozást több ügynök segítette. Közülük Timus Lajost társaival együtt vonták eljárás alá, de csak határozott időtartamú börtönbüntetésre ítélték annak ellenére, hogy több mint húsz gyilkosságban vallotta magát bűnösnek. (Ezek közül többnek semmi nyoma nincs az ő vallomásain kívül.) A terhelő bizonyítékok gyengesége miatt a többi ügynöknek tanúvallomást kellett tennie a perben, noha ezt – a dekonspirálódás veszélye miatt – általában igyekeztek elkerülni. A vádlottakat fogdaügynökökkel zárták egy cellába, akik igyekeztek beismerő vallomásra bírni őket. Többüket tudatmódosító szer alkalmazásával vették rá a vádak beismerésére. Mindez csak időleges eredményt hozott: a vádlottak már a politikai rendőrségen sorra visszavonták kikényszerített vallomásaikat, és emellett kitartottak a bírósági tárgyaláson is. A perbe vontak köre többször változott. Koltai Lajos századossal, az egység katonai tanácsadójával szemben a vizsgálati szakasz végén szüntették meg a nyomozást. Koltait szabadlábra helyeztek, ötvenhatos tetteiért nem kellett bíróság elé állnia. Az addigi elsőrendű gyanúsított, Pásztor Géza ügyét elkülönítették, azon a címen, hogy olyan bűncselekmény gyanúja is felmerült (honvédelem érdekeit sértő kémkedés), amely további vizsgálatot igényel. Őt 1961-ben egy másik perben tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. Miközben két gyanúsított a vizsgálat lezárásakor került ki az eljárásból, egy másik vádlottat, Nickelsburg Lászlót a bírósági szakasz derekán vontak be a perbe. Nickelsburgot 1959-ben már életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték ötvenhatos cselekedetei miatt. Most azon a címen vonták perbe, hogy a korábbi eljárásban homályban maradt a Köztársaság téri ostromban és gyilkosságokban játszott szerepe, így szükséges annak felderítése. A három kivégzetten kívül két másik, egyaránt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt vádlott, Antal Péter és Mocsári József is a börtönben halt meg.

1959.11. 12. — 1960.09. 15.

Vizsgálati szakasz

Gyanúsított

Főkihallgató

Nyomozó szerv

Stellner László

Nyomozati
cselekmények

Surányi József r. százados

Társak

1960.12. 12.

Ügyészségi szakasz

Gyanúsított

Ügyész

Ügyészség

Stellner László

Intézkedések

dr. Béres Miklós

Legfőbb Ügyészség

Vádiratban
foglalt vád

Társak

1961.03. 27. — 1961.07. 15.

Bírósági szakasz

Egyfokú eljárás 1961. 03. 27. — 1961. 07. 15.

Perszám

Eljáró bíróság

Tárgyalás módja

Helyszíne

Tárgyalási napok

T.B.46/1960

Legfelsőbb Bíróság mint elsőfokú bíróság

zárt

Budapest

1961.03.27. , 03.28. , 03.29. , 03.30. , 04.05. , 04.07. , 04.10. , 04.11. , 04.12. , 04.17. , 04.18. , 04.19. , 04.24. , 04.25. , 05.03. , 05.04. , 05.09. , 05.10. , 05.12. , 05.15. , 05.16. , 05.17. , 05.18. , 05.22. , 05.23. , 05.24. , 05.25. , 06.02. , 06.14. , 06.21. , 06.22. , 06.23. , 06.26. , 06.27. , 06.28. , 06.30. , 07.03. , 07.07. , 07.08. , 07.15.

Vádlottak

Bírói tanács

A tárgyaláson eljáró ügyész

VII.

Stellner László

dr. Borbély János

tanácsvezető bíró

dr. Szentmiklósi István

Társak

Marjai József

népi ülnök

Bíró Mihály