Perek

Perek: 99 / 275

Hullár Gábort 1956. december 21-én vették őrizetbe, és tartóztatták le, miután miskolci lakásán egy géppisztolyt, egy pisztolyt és lőszereket találtak a házkutatást végző rendőrök. A nyomozás során az ügyét megpróbálták összekapcsolni egy, a fegyveres ellenállást a forradalom bukása után is folytató „fehérpartizán-csoport” tevékenységével, de erre utaló bizonyítékokat a statáriális eljáráshoz szükséges szűk határidőn belül nem sikerült összegyűjteni. A vizsgálat szerint Hullár október 26-án jelen volt a megyei főosztály elleni támadásban, majd részt vett az épület átkutatásában. November 1-jén – mint tartalékos alhadnagyot – behívták nemzetőrnek, ekkor kapta a fegyvereket, amelyeket később megtaláltak nála. Azzal is meggyanúsították, hogy 1956. december 10-én jelen volt a városi nyomda előtti tüntetésen, és lőni akart a megmozdulást feloszlató szovjetekre és karhatalmistákra. Miután a bizonyítékok rendelkezésre álltak, az ügyét rögtönítélő katonai bíróság hatáskörébe utalták. A Budapest Helyőrség Katonai Bírósága az 1957. január 24-én, Miskolcon tartott tárgyaláson bűnösnek mondta ki fegyver- és lőszerrejtegetés bűntettében, ezért halálra ítélte. Mivel a kegyelmi tanácskozáson a bírói tanács nem jutott egységes döntésre, ügye az Elnöki Tanács elé került, amely 1957. február 4-én elutasította a kegyelmi kérvényét. Három nappal később végezték ki.