Perek

Perek: 100 / 275

1958. december 31-én Tompánál Jugoszláviába szökött, de a jugoszlávok január 22-én visszaadták a magyar szerveknek. 1959. január 23-án a kiskunhalasi határőrség vette őrizetbe, a városi rendőrkapitányság pedig tiltott határátlépés címén helyezte előzetes letartóztatásba. Miután kiderült, hogy már a forradalom előtt többször szökött külföldre, a jugoszláv és a nyugati hírszerző szervek ügynökének tekintették, és ebben az irányban terjesztették ki, valamint folytatták le a nyomozást, amelyet április 1-jén a politikai rendőrség központi vizsgálati osztálya vett át. Huszár első kihallgatásától kezdve számos terhelő vallomást tett önmaga ellen, ítélete döntő részben ezeken alapult. Elismerte, hogy már első szökését követően „adatokat szolgáltatott a magyar-osztrák határ mentén létesített műszaki zárról, elmondva azt is, hogy a határ alá van aknázva, és az átkelés igen nagy körültekintést igényel. […] ugyancsak beszámolt néhány árucikk magyarországi üzleti áráról”. A tárgyaláson visszavonta a rendőrségen a kémkedésről tett beismerő vallomását, de ezt a bíróság arra hivatkozással nem fogadta el, hogy több, Ászár községből kihallgatott tanú bizonyította, hogy Huszár november 3-án amerikai kémként hivatkozott magára, és látták, amint jegyzeteket készített a szovjet csapatokról. Védekezésének a bíróság annyiban adott helyt, hogy megállapította: „A vádlott által [1956 előtt] kiszolgáltatott adatok nem voltak olyan komoly fontosságúak, hogy azok súlyosan sértenék országunk biztonságát.” A Budapesti Katonai Bíróság 1959. október 20-án hűtlenség, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés előkészítése, gyilkossági kísérlet, tiltott határátlépés, magánlaksértés és magánosok sérelmére elkövetett dologrongálás vádjával halálra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság november 19-én elutasította a fellebbezését, majd két nappal később kivégezték.