1932. 03. 24. Jánoshalma — 1959. 11. 21. Budapest
Foglalkozása a peres iratok szerint: földműves
Földművescsaládban született, apja hat holdon gazdálkodott. Hat elemit végzett, majd előbb egy helyi gazdánál, később a családi földön dolgozott. 1950 novemberében, egy otthoni veszekedést követően az apja haragja elől Jugoszláviába szökött, ahonnan 1951 nyarán továbbállt Ausztriába. Jelentkezett a Francia Idegenlégióba, de még az odaúton megszökött, és Nyugat-Németországban telepedett le. 1955 augusztusában amnesztia reményében hazatért, de hat hónap szabadságvesztésre ítélték. 1955. december 3-i szabadulása után egy pécsi szénbányában helyezkedett el, de következő év január 26-án ismét Ausztriába szökött. Ott találkozott a magyar emigrációba beépült legendás kommunista kémmel, Szabó Miklóssal, akit az iratok következetesen újságírónak neveztek. Neki olyan titkokat adott ki Magyarországról, mint hogy Győrött a megyei kapitányság épülete közel van a vasútállomáshoz, és az őt kihallgató tisztet Kovácsnak hívták. Szabó Miklós segítségével jutott el Münchenbe, ahol Szabó összehozta a Szabad Európa Rádió egy „kém-ügynökével”, akinek Huszár elmondta ugyanazt, amit Szabónak már elmondott. Németországban lágerben akarták elhelyezni, ami ellen tiltakozott, mire kiutasították az országból. Franciaországba távozott, ahol kikötői munkásként dolgozott.
A forradalom hírére egy társával együtt Magyarországra érkezett, de a második szovjet támadás előtt csak Ászár községig jutottak. A peres iratok szerint ott „nyíltan felfedték a nyugati hírszerző szervekkel fenntartott kapcsolatukat, megbízatásukat”, igyekeztek rávenni a lakosságot a fegyveres ellenállásra. Huszár nem elégedett meg az agitációval, hanem feljegyezte a községen áthaladó szovjet harckocsik és gépkocsik rendszámát is. Társa hamarosan elhagyta az országot.
Huszár korábbi tapasztalatait felhasználva bekapcsolódott az embercsempészetbe, de december elején elfogták, és tíz hónap börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után újfent megpróbált Ausztriába jutni, de ismét elfogták, és ezúttal hat hónapra ítélték. Végül 1958 utolsó napján sikerült Jugoszlávia felé elhagynia az országot, de onnan visszaadták, Magyarországon pedig 1959. január 23-án őrizetbe vették. 1959. szeptember 13-án egy bádogkanna és egy kireszelt alumínium fésű segítségével szökést kísérelt meg. Egyik őrét megsebesítette, de nem járt sikerrel.