Foglalkozása a peres iratok szerint: lakatos

Apja a dunavecsei templomban volt harangozó. Nyolc általánost végzett, majd Budapestre költözött, és géplakatosnak tanult a Ganz Vagon- és Gépgyárban. Miután 1952-ben felszabadult, továbbra is a Ganzban dolgozott. Sorkatonai szolgálatát 1955 novemberében Rákospalotán, a 33. honi légvédelmi tüzérezrednél kezdte meg, majd Dunakeszire vezényelték. Nőtlen volt. A forradalom kitörése után az ütege a dunakeszi vagongyárat biztosította. Ütegparancsnoka a majdani per elsőrendű vádlottja, Kampf István hadnagy volt. Október 28. után is maradtak Dunakeszin, a nemzetőrökkel együtt biztosították, hogy a Budapestről kivont szovjet csapatok ne menjenek vissza a fővárosba, és onnan se támadják meg őket felkelők. Annak a lövegnek a parancsnoka, amelyhez Korsós be volt osztva, a vele együtt perbe vont Herczeg József szakaszvezető volt. Október 31-én reggel egy szovjet tartálykocsi és egy teherautó érkezett Vác felől. A nemzetőrök rájuk lőttek: a tartálykocsi elmenekült, a teherautó viszont találatot kapott és megállt. A kocsi parancsnoka folytatni akarta az utat, ezen vitázott Herczeg szakaszvezetővel, amikor a később szintén kivégzett Czédli István agyonlőtte. Közben nemzetőrök és más civilek dulakodni kezdtek a szovjet katonákkal, és kérték a tüzéreket, hogy nyissanak tüzet. Erre az úton elhelyezett légvédelmi ágyú, amelynek Korsós volt a kezelője, leadott négy lövést. Azt a perben nem sikerült tisztázni, hogy ez parancsra vagy parancs nélkül történt. A tehergépkocsi kigyulladt, több katona bennégett, a menekülőket gyalogsági fegyverekkel lőtték. Az ütközet után egy sebesült szovjet katonát kórházba szállítottak.